Abbahagyhatná végre a kormány a mégis-mégse kommunikációt

„Múlt pénteken reggel Orbán Viktor a szokásos rádióinterjújában bejelentette, hogy az eddigi este nyolc óra helyett tíz vagy tizenegy órára kell ezután hazaérni, továbbá a boltok este kilenc óráig tarthatnak nyitva, a részletek majd úgyis kiderülnek a szombati Magyar Közlönyből. Egy ország lélegzett fel, hiszen egyértelmű, hogy a korlátozás ebben a formában nem ér semmit, sőt, csak a tumultust fokozza a zárás előtt.

Ekkor még nem sejthettük, hogy Gulyás Gergely még aznap délután bejelenti: mindez csak akkor lehet esedékes, ha meglesz a két és fél millió beoltott, amire még várni kell.

Hogy mennyit, azt nem tudjuk, mert ugyan Müller Cecília bejelentette, hogy „Magyarország egy oltó nemzet”, de azzal kapcsolatban, hogy mikorra lesznek meg az oltások, és mennyi beoltott kell valójában ahhoz, hogy relatíve biztonságosan nyissunk, röpködnek az egymást kioltó bejelentések. Mindenesetre a kancelláriaminiszter azt mondta, hogy áprilisban már mindenképp kiülhetünk a vendéglők teraszára, amire Kásler Miklós keményen rányilatkozott, mondván, hogy leghamarabb május végén, június elején jöhet a nyitás. Egyébként az iskolák megnyitásával kapcsolatban Gulyás miniszter fontosnak találta elmondani, hogy az vagy április 12-én lesz, vagy egy héttel később. Vagy két héttel  később.  

Néhány nap alatt nagyjából azt tudhattuk meg az ország beüzemeléséről, hogy mindjárt, illetve húsvét után, illetve április végén, illetve május végén vagy júniusban. Mármost én szeretem, ha van választék, de ez azért kicsit sok.

A jelenség nem új, de ahogy erősödik a covid-fáradtság, egyre bosszantóbb.”