Orbán Viktor: Karnyújtásnyira vagyunk a békétől
A miniszerelnök szerint eljött az idő, hogy mi magyarok újra meggyőzzük egymást.
Orbán most néz szembe a 2010 óta tartó nem kormányzásának eredményével.
„Magyarország most éppen az első helyen áll az 1 millió lakosra vetített koronavírusos halálesetek számát tekintve a világon. (A pandémia teljes időszakát tekintve az 5., de ha csak az egymilliónal népesebb országokat nézzük, akkor 3.)
Sokan ezt a tragikus statisztikát kizárólag a kormány járványügyi intézkedéseivel hozzák közvetlen összefüggésbe. A helyzet ennél bonyolultabb. Hiszen járványhelyzetben olyan döntéseket kell minden kormánynak meghoznia, amelyek figyelembe veszik az azonnali és a hosszú távú hatásokat is. Azaz: az ország egészen radikális lezárása a legszigorúbb karantén-intézkedésekkel rövid távon minden bizonnyal megakadályozná a járvány terjedését, ugyanakkor hosszú távon a gazdaság összeomlása, az elmaradt egyéb egészségügyi beavatkozások, stb. miatt az egészséges életévekben mérve könnyen lehet, hogy rosszabb egyenleghez vezetne. Nincs jó recept. Minden kormány azzal kísérletezik, hogy megtalálja azt az egyensúlyt, amelyben az egészségügyi rendszerre nem nehezedik elviselhetetlen teher, de azért a gazdaság sem omlik össze.
A járvány terjedése szempontjából elhibázottnak tűnhet utólag minden lazítás, amit az elmúlt egy évben hoztak meg az országok, köztük a magyar kormány is, de lehet érvelni amellett, hogy nem felelőtlenség áll az ilyen típusú döntések mögött, hanem másfajta kalkuláció, amely a munkahelyek, vállalkozások megmentésére fókuszál. Ha a borzalmas magyarországi halálozási statisztikák láttán csak azokat az intézkedéseket kritizálnánk, amelyeket a kormány az elmúlt hónapokban hozott, akkor nem vennénk észre, miben áll Orbán valódi felelőssége. Az igazi felelőssége ugyanis nem abban áll, amit az elmúlt egy évben csinált, hanem amit az elmúlt 11 évben nem csinált.
Orbán most néz szembe a 2010 óta tartó nem kormányzásának eredményével. Ugyanis azért ilyen súlyos a helyzet, mert a járvány a magyarokat katasztrofális egészségi állapotban találta el, amelynek hatását csak tovább rontotta az a tény, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése soha nem élvezett prioritást az újabb stadion építéséhez képest.”