Nyílt levél Áder János köztársasági elnök részére

„Tisztelt Elnök Úr! Kedves János!

A Fidesz születésnapja alkalmából írok neked, mint az alapítók egyike. Több évtizedes ismeretségünk okán engedd meg, hogy közvetlen formában szólítsalak meg. Nem szeretném unos-untalan ugyanazokat leírni, ami már mindenki számára világos: azt, hogy a 33 évvel ezelőtt megalakított Fiatal Demokraták Szövetsége nyomaiban sem hasonlít a mai Fideszhez sem a politikáját és céljait, sem pedig belső demokratikus működését illetően. Hogy hogyan és miért vált egy demokratikus és liberális párt szélsőjobboldali képződménnyé, az még érdekesebb, de ennek az elemzését is meghagynám a történészeknek, politológusoknak. Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy Te, akit mindig egyenes, őszinte és tisztességes embernek tartottalak, hogyan éled meg ezt az óriási pálfordulást, és miért tűröd szótlanul, hogy katasztrófába sodorja az országot egy láthatóan már a saját hazugságaiba is belezavarodó, ön- és közveszélyes elme. Igen, Orbánról beszélek, arról az emberről, akit többek között mi segítettünk a hatalomba annak idején.

Emlékszel, a kezdeti években mennyire lelkesedtünk azért, hogy egy jobb Magyarországot építsünk, ahol majd a következő generációk is fejlődni, boldogulni, gyarapodni tudnak? Alapvető célkitűzésünk volt egy elnyomó rendszer után az emberi jogok maradéktalan elfogadtatása, és ennek garantálása az Alkotmányban és a törvényekben. Tiltakoztunk, és több-kevesebb sikerrel mindent elkövettünk a pártállami vagyon átmentése és a korrupció ellen. Szekuláris államban gondolkodtunk, ahol az állam és az egyház teljesen szétválasztott a vallásszabadság biztosítása mellett, és mindenkinek magánügye, hogy miben hisz vagy nem hisz. Olyan államot képzeltünk el, »amelyben megfelelő intézményrendszer segíti elő a gazdasági hatékonyság és a szélesen értelmezett társadalmi esélyegyenlőség – állandó konfliktusokon keresztül megvalósuló – hosszú távú egyensúlyát, lehetővé téve a gazdasági versenyben lemaradt csoportok támogatását és felzárkóztatását a társadalmi szolidaritás elve alapján« (idézet az Alapító Nyilatkozatból). 33 év sok idő, és sok minden változott azóta a körülöttünk lévő világban is, így nem meglepő, ha a pártok, politikusok nézetei, programjai is változnak, és megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott világhoz. El tudom fogadni, hogy fiatalon az ember alapvetően liberális beállítottságú, ám az értékrendje idővel konzervatív irányba tolódik el. Ám ez nem jelentheti azt, hogy ilyen szinten kelljen szembeköpnie fiatalkori önmagát.

...

Nem vágyom politikusi pályára. Nincsenek ilyen ambícióim, de mint egyike azoknak, akik hittek annak idején ebben az emberben és hatalomra segítették, erkölcsi kötelességemnek éreztem megírni gondolataimat. Mára tisztában kell lennünk vele, hogy kivel állunk szemben, és milyen óriási károkat okoz minden egyes nappal, amivel még hatalomban marad. Orbán Viktornak mennie kell! Orbán Viktor megbukott erkölcsileg és intellektuálisan egyaránt, és a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásával mindannyiunknak árt.

Igazi, széles társadalmi egyeztetésen és konszenzuson alapuló, új, legitim Alkotmányra és szabad, egyenlő feltételekkel lebonyolított, tisztességes választásokra van szükség a változáshoz. Remélem, van olyan bölcs az ellenzék, hogy ezt képes lesz keresztülvinni. Egy dolgot szeretnék csak még nagyon megélni a hátralévő éveimben. Ennek a bűnös, embertelen, korrupt és hazug rendszernek a végleges bukását. Nincsenek illúzióim a levelemet illetően. Nekem már az is sikernek számít, ha elolvasod és talán elgondolkozol azon, hogy magyarnak lenni nem egyenlő fideszesnek lenni. Ja, és a család az család! Minden jót!”