Egy farok, két farok, sőt több

„Eddig is látszott, de a járványhelyzetben még inkább szembeötlő, hogy a baloldali politikusok egy párhuzamos dimenzióban élnek, ott, ahol az egészségügy már békeidőben is nap mint nap összeomlott, dacára a sorra korszerűsített kórházaknak és rendelőintézeteknek, s annak, hogy tíz év alatt nemhogy csökkent volna, de hatezerrel nőtt az orvosok száma.

Ahol a gazdasági válság ellenére megduplázott bérekkel nyomorítják meg végképp a gyógyítókat, és a velük körmönfont módon megkötött új szerződéssel tör a kormányzat arra az évtizedek óta követelt, ám most az ellenzék szemében valamiért sokadrangúvá vált célra, hogy az állami és magánszolgáltatás kettéváljon, a méltó jövedelem miatt pedig ne kelljen túlhajszolniuk magukat a doktoroknak plusz »maszekolással«, továbbá szükség esetén könnyen átirányíthatók legyenek oda, ahol életet kell menteni.

Például most, a vírus ellen folytatott háborúban. A baloldal párhuzamos dimenziójában azonban az egészségügyi dolgozók vezénylése a legkritikusabb helyekre mit sem ér, emellett bizonyos vakcinák hónapokon át olyan rettentő veszélyesek, hogy már a beszerzésük is hazaárulás, egészen addig, amíg ki nem derül, hogy talán mégis biztonságosak, akkor viszont hirtelen annyira kevés van belőlük, amiért egy normális országban le kellene mondania mindenkinek, beleértve a külügyminiszter szabóját is.”