Belpesti filmek a magyar történelemről

„Szevasztok! Kula Dávid vagyok, az ex.hu kultújságírója. Az a kis szőrös gumicukorburgeres jófej gyerek. Vágjátok a nácik siralmait a pántlikás árvalányhajas történelmi giccsről, amik nem készülnek el nekik? Na, geci, én most néztem egyet, és megkapják benne.

Kezdjük ott, hogy az egész egy vicc. Nem a filmszakma persze, mert ott rengeteg kiváló haverom van, hanem a magyarnak nevezett történelem. Mindenünk, amink csak van, román, szlovák, meg főleg jugoszláv. Az osztrákok tanítottak meg bennünket késsel-villával enni, a törökök meg fürdeni. Civilizálatlan barbár szar nép vagyunk, az az igazság. Vegyük csak az aradi tizenhármat, vagy az Aranycsapatot. Tudtátok, hogy egyetlen magyar sem volt benne?

Gecire gyűlölöm és megvetem ezt az egészet. Ja, persze nem a magyar népet – abból ki ne merjetek tagadni, nácik! – hanem ezt az egész nacionalista, sőt, fideszes tempót. Úgy volt, hogy 1945-ben már legyőztük ezt az egészet, de most, az SZFE meg a teljes filmszakma átalakításával megint megpróbálják újraéleszteni, és ezért borzasztó kínos számomra, amikor a külföldi kollégáim és barátaim kérdezik, hogy megint mi a fene történik nálatok…”