Dübörgünk a kvótavilág felé

A hétvégén sepert végig a hír az angol futballvilágon, hogy kvótásítják a Premier League-et. Hosszú távú célkitűzésük, hogy a férfi futball-liga munkavállalóinak 40%-át nők adják, illetve 30% kell legyen valamely etnikai kisebbséghez tartozók aránya. Míg a ligában szintén elterjedt, mérkőzések előtti BLM-térdeplést lehet múló hóbortnak tekinteni, addig ezek az esélyegyenlőségi törekvések tartósan rombolhatják a szervezet nimbuszát.

nem számítanak a valós kvalitásaid, azért leszel kiválasztva egy pozícióra, mert nő, mert fekete, mert arab stb. vagy. Másrészt simán olyanok elé kerülsz, akik tehetségesebbek, csak pechjükre más bőrszínnel, nemmel, etnikai hovatartozással bírnak.

Gyanítható, hogy a szigetország társadalommérnökösködési trendjei ugyanúgy tovább gyűrűznek irányunkba, ahogy az a BLM vagy a píszí nyelvhasználat esetében is történt. A kvótakérdés, a pozitív diszkrimináció alkalmazhatósága időről időre felmerült kis hazánkban, így nem csodálkoznék, amennyiben a progresszív elmék újra ráébrednének szükségességére. S ha ez elkerülhetetlenül bekövetkezik, menjünk a dolgok elébe, és nézzük meg, az élet mely vidékein szökhetne szárba a kvótásdi!

A művészet területén mindenképpen. Az Egri csillagokban a várvédők közé is érdemes lenne beírni pár kvótatörököt, míg a Feszty-körkép honfoglaló vezérei közül legalább négyet nőre illene cserélni. A Hófehérke és a hét törpe számos szempontból aggályos sztori: a törpök nempíszí megnevezése megköveteli a sürgős címváltoztatást: a Hófehérke és a hét vertikális kihívásokkal élő bányamunkás sokkal korrektebb. Fontos továbbá kortárs írópályázatot is kiírni a Pál utcai fiúk mellett a Paula utcai lányok megalkotására, és

egyoldalú megítélésükről már nem is szólva. 

A sport magától adódik, a női kvóta kiterjesztése mellett minden futballcsapatban szerepelnie kell egy kézisnek, egy kosarasnak, egy kalauznak és egy biomérnöknek (hogy a társadalmi szegmensek teljes reprezentációját is elérjük). A kosárcsapatokban utat kell nyitni az eddig kirekesztett 150 centis centereknek, és minden uszoda mellé egy stadion is dukál, ha már.

Sürgős reformra szorul a rassz-sztereotípiát megjelenítő sakk, ahol a fekete-fehér dichotómiát feltétlenül oldani szükséges. Az már régi sérelem, hogy a fehér lép először, ám bántóan hiányoznak a rézbőrű, sárga és minimum a mesztic sakk-készletek. Sőt, itt sem szabad megtorpanni, el kell törölni a tisztek privilégiumait,

Természetesen a politika csatamezeje sem maradhat kvótásítás nélkül: minden ellenzéki pártnak jár egy miniszterelnök-jelölt, egy kvóta-Gyurcsány és kétegységnyi kormányváltó vágyakozás. Ja, igen, és ezen felül Jakab Péternek húsz deka parizer. Ne feledjük, Adynál még csak kompország voltunk, eljött hát az ideje a kvótaországnak!