Sörbolya, sördó, sörnírt, sörjú, sörbély, mondja Berzsián, mire Tejbajszán rögvest rávágta, hogy „hagyjuk a sörnírt szövegeket!”
A jobbladaköltő a mester születésnapjára egy kétsoros miisezzel akart előrukkolni, amit a csivirgők és a jobbfácánok kórusa adott elő – anno az egyik első szemináriumi dolgozatom nyelvészeten Lázár Ervinből írtam. Később tanárként magyar és nemzetközi érettségin is kirobbanthatatlan tétel volt nálam a rácpácegresi meseszerző, ki a saját írásaimra is óhatatlanul hatott.
Az ő nyelvalkotó-szóteremtő ereje, fékezhetetlen agyveleje és elgondolkodtató történetei nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. Semmit gyűjtő Simfek, örökmorgó Bab Bercik vagy nagyszájú Brückner Szigfridek.