Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az O1G-koalíciónak és médiumainak Gyurcsánnyal, illetve a neki becsicskult ún. jobboldaliakkal nem büdös összefogniuk, viszont a kurzuson kívülieket kötelességüknek érzik ignorálni vagy nevetség tárgyává tenni.
„Nem szimpatizálok a libertarizmussal, és Ecsenyi sokszor tényleg komikus figura, de ő vállalta a milliós büntetést, illetve hogy ismét közröhej tárgyává válhat, ha kevesen mennek csak el a demonstrációjára, miközben az összes ún. baloldali párt és az összes társadalmilag szuperérzékeny újbaloldali ún. intézmény, mércéstőlpartizánostultekestülkisfaszomostul a kisujját nem mozdította a dolgozókért, de legalább a friss Minőségi Újságírás-díjas Gulyás Márton egy minőségi promóban pofán röhögte azokat, akik csináltak is valamit. Arról meg inkább már ne is beszéljünk, hogy Bencsik Jánosék mai kaszinós akciójáról valahogyan elfelejtett beszámolni a komplett O1G-média...
A helyzet a napnál is világosabb: az O1G-koalíciónak és médiumainak Gyurcsánnyal, illetve a neki becsicskult ún. jobboldaliakkal nem büdös összefogniuk, viszont a kurzuson kívülieket kötelességüknek érzik ignorálni vagy nevetség tárgyává tenni, még akkor is, amikor azok épp egy elvileg velük közös ügy érdekében lépnek fel.
Most legszívesebben azt mondanám, hogy ez a régiújbaloldal abszolút megérdemli a következő kétharmadot, négyötödöt, sőt, még jó pár ciklusnyit belőle, csak hát ugye élünk az országban páran, akik ugyanúgy undorodunk a mostani rendszertől, mint az állítólagos ellenpólus hányingerkeltő kétszínűségétől.
Kis ország vagyunk, egy csőcselékünk van ugyebár.”