Washington tengeri blokádot vont a sziget köré, hogy megakadályozza az újabb fegyverek eljuttatását a kommunista országba. A Szovjetunió engedett, rakétáit visszarendelte, a válság megszűnt.
Ennyit tud nagyjából a nemzetközi közvélemény az akkori eseményekről. A színfalak mögött azonban a teljes szovjet kommunista vezetés tajtékzott a dühtől, hogy a legutolsó pillanatban, rendkívül kiélezett helyzetben, az atomháború küszöbén a pragmatista megoldást kellett választaniuk a világforradalom terjesztése helyett. A kényszerű visszavonulást a kommunista ideológia kudarcának tekintették. Úgy ítélték meg, hogy mindez a nemzetközi osztályharc veresége.
Az igazi kockázat éppen abból ered, hogy Washington – a világforradalom eszméjéhez hasonlóan – saját baloldali elhajlású demokráciasablonját akarja globalizálni. Obama elnöksége alatt már teljesen világossá vált, hogy a »demokráciaexport« márkanév alatt futó program nem más, mint egy, a világot átfogó erőszakos ideológiai átalakítás fedőneve. Végeredmény: a teljes kudarc”.