Egy rendkívül szomorú történet kapcsán újra előkerült az Egyházon belüli pedofília kérdése.
„A lehető leghatározottabban elítélem a pedofíliát – akár egyházi, akár világi is a tettes –, de amellett sem mehetek el szó nélkül, hogy egy egész közösséget bélyegeznek meg ezekben a napokban.
Mély megrendüléssel és együttérzéssel néztem végig azt az interjút, amelyben egy korábban szexuálisan zaklatott fiatalember mesél kálváriájáról. Attilát az a pap molesztálta húsz évvel ezelőtt, aki nekem egyetemi tanárom volt – és akire sokáig példaképként tekintettem. Előadásai szórakoztatóak voltak, mondanivalója komoly és elgondolkodtató, közösségépítő ereje irigylésre méltó. Karizmatikus ember, akiről soha nem gondolnád, hogy valaha is fiatal fiúk nadrágjában kotorászik. Aligha kell részleteznem tehát, hogy ez a beszélgetés egy többszörös szíven szúrással ért fel számomra.
Szeretném leszögezni – a teljesen magától értetődő – elvünket: a pedofília minden esetben – akár világi, akár egyházi ember az elkövető – undorító cselekedet, teljességgel elfogadhatatlan. Pedofiloknak nincsen helyük a papi szolgálatban, tettük elévülhetetlen és a törvény kell hogy igazságot szolgáltasson felettük. Pont. Nincs »de«, nincs »ha«. Ami viszont jó hír, hogy maga az Egyház is pontosan így gondolkodik erről a kérdésről, zéró tolerancia van érvényben a gyermekmolesztálások ügyében. Az a pap, aki pedofil bűncselekményt követ el, az elárulja Jézust, a paptársait, a híveket – és magát az Egyházat is.
Ugyanakkor elszomorítónak és igazságtalannak érzem azokat a vagdalkozó kommenteket, amelyek most egy egész közösséget bélyegeznek meg. Néhány ember rémtette miatt nem lehet ezreket meghurcolni. Borzasztó, hogy egyetlen pedofil eset is előfordul az Egyházon belül, de nem nagyobb az arányuk, mint azoknál a hivatásoknál, ahol gyermekekkel foglalkoznak. A tanárokra sem mondjuk egy emberként, hogy pedofilok, csak azért mert néhányan elkövették ezt a gusztustalan bűncselekményt. Természetesen egy papnak az átlagosnál is nagyobb a felelőssége a tetteiért: az örömhír hírnökének lenni büszke és felemelő szolgálat, de jaj annak, aki így él vissza vele. Annyi nagyszerű, remek papot ismerek személyesen, akik most osztoznak az áldozatok szomorúságán. Akiknek semmi közük nincsen ezekhez a tettekhez, akik csendben szolgálják Istent, segítenek az embereken, járják a kórházakat – és tényleg példamutatóan nevelik az ifjúságot. Az ő nevükben szeretném kijelenteni: az Egyház nem pedofil!”
Tovább szigorítaná a pedofilokat sújtó büntetéseket a Fidesz, ennek érdekében a nagyobbik kormánypárt nemrég benyújtotta a parlamentben legújabb törvényjavaslatait.
Az említett vonal úgy tűnik, egy neuralgikus pontja a fővárosi közösségi közlekedésnek.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A kormánykritikus teológus szerint „ha valaki Messiásnak tekinthető ebben az országban, az Iványi Gábor”.
A biztonságpolitikai szakértő ezúttal sem kertelt, szerinte Ukrajna nem győzhet, a világháború küszöbén állunk, a békekonferenciák pedig csak arra jók, hogy mindenki jókat egyen-igyon.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
