Az a pozitív kép, amelyet itt rajzolok, meglepetést okozhat Önöknek

(Johannes Haindl, Németország budapesti nagykövetének online előadása az MCC-ben, február 11-én.)

„Mi, németek, mindig hálásak leszünk a magyaroknak a berlini fal leomlásához és Európa megosztottságának leküzdéséhez való hozzájárulásukért.

Az európai baráti együttműködésről és partnerségről szóló szerződésnek megfelelően, amelyet Németország és Magyarország alig három évvel az európai hatalmas felfordulások után írt alá, a német-magyar kapcsolatok ma a társadalom egész spektrumára kiterjednek: kezdve sok német-magyar házassággal és még több barátsággal, vagy a testvérvárosi kapcsolatokon és a rendkívül szoros kulturális és tudományos cserén keresztül, meg a sporton keresztül: Még én is, akit például nem különösebben érdekel a sport és a futball, ismerem Dárdai Pál nevét a Hertha BSC-től. Egyike azon sok magyar embernek, akik Németországban élnek és dolgoznak, miközben sok német különösen élvezi az életet Budapesten és a Balatonnál.

Németország évek óta Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, és a Németország és Magyarország közötti gazdasági együttműködést mindkét fél rendszeresen pozitív hangon méltatja. A két ország gazdasága olyan szorosan összefonódik, hogy - amint már ez meg is történt - az ingolstadti Audi gyártósorai megállnak, amennyiben Győrben elakadnak a dolgok.

Hogy mennyire intenzív és bízalomteljes a Magyarország és Németország közötti együttműködés, ez pontosan azon a területen látható, ahol a nemzetállam szuverenitása talán a legegyértelműbben testet ölt: a biztonság és a védelem területén. A két ország ezen a területen még szorosabban működik együtt, mint bármely más országgal. Magyarország a német Leopard harckocsikkal szereli fel a fegyveres erőit; egy közös vállalkozásban pedig új, Lynx névre keresztelt páncélos szállítót gyártanak a Rheinmetallal és így tovább: a lista folytatódik.

Az a pozitív kép, amelyet itt rajzolok, meglepetést okozhat Önöknek. Mivel bárkiben, aki fellapozza az újságokat, vagy bekapcsolja a televíziót, ezek a médiumok gyakran azt a benyomást keltik, hogy a német-magyar kapcsolatok rendkívüli módon megromlottak. Ahogy az elején, amikor a keresztény hit felvételéről volt szó, úgy tűnik ma is – és ez meglehetősen irónikus – a közös alapokról, a közös értékrendről van szó”.