„Az EU már a brexit-tárgyalások kezdetekor különös figyelmet fordított az északír kérdésre azzal az indoklással, hogy tárgyalási pozíciója elengedhetetlen a nagypénteki megállapodás megtartása érdekében, ami megszüntette a lojalista és nacionalista közösségek közti évtizedes erőszakot. Sokan viszont azt gyanították, hogy az EU azért koncentrált annyira az ír határra, hogy megnehezítse brit tárgyalópartnerei életét. Mások azt a kérdést tették fel, hogy ez a hozzáállás Brüsszel egységes Írországot támogató intézményi hozzáállását tükrözi-e.
A mostani felháborító akciójával az EU minden kritikusát igazolta. Az a tény, hogy gyorsan visszavonták az északír protokoll 16-os cikkének aktiválását, nem egy meggyőző érv Brüsszel részéről.
Az EU ír intervenciója, amivel a 440 millió polgárának elegendő mennyiségű Covid-vakcina beszerzésére való képtelenségét próbálta elfedni, egyértelműen beleillik a szervezet koronavírusra adott szklerotikus reakcióinak sorába. Az Európa számos részét megbénító káosz tavaly, amikor a kormányok egyoldalúan döntöttek határaik lezárásáról és fosztották meg szomszédaikat a létfontosságú védőruha-ellátmányoktól, elsősorban az EU lassú és összeszedetlen reakciójának következménye.”