„A szereposztás mára kialakult az Európai Egybesült Állatokban. Vannak károgó varjúk, vezérkocák, egy pár kerepelő vészmadár, picsogó vadmacska, és ne hagyjuk ki a röfögő vezérszónokokat sem. Már csak az újévi malac hiányzik. Aztán persze ott van momentán a két főgúnár mint koncon marakodó hiénák. A kétfarkú kutyákról pedig már ne is beszéljünk. Ilyenkor George Orwell Állatfarmja jut eszembe. Orwell előrelátó volt a magyar ellenzék tekintetében.
Orwell állatfarmján olyan állatokról van szó, akik elűzik annak a farmnak a tulajdonosát, ahol élnek. Ezután maguk vezetik a farmot, amelynek területén természetesen kemény diktatúrát vezetnek be. A magyar ellenzék is valami ilyesmire készül. A demokrácia és a jogállamiság csak álságos fedősztori. A farmon turkáló kocák valójában az önkényes liberális világrend hívei. Céljuk, hogy ne a farm tulajdonosa, azaz az emberek, hanem ők, a kétlábúak helyett a négylábúak mondhassák meg a tutit, vegyék át a hatalmat mindenütt. A globalista intervenciós röfik és a saját területüket védelmező kutyusok küzdelme ez tehát.
A kurta farkúak makacs célkitűzése, hogy egyfajta kevert péppé gyúrják az egész világot mindenütt. Ahol a különböző színek, szagok és ízek gyakorlatilag felismerhetetlenek. Szónoklataik is mind erről szólnak. A föderalista eszmék és a központosított hatalom fontosságáról. Egy gigantikus szürke masszává szeretnének formálni mindnyájunkat, amelynek felügyeletét majd ők, a felsőbbrendű globalista főszakácsok látnák el. Morális habarékot igyekeznek kreálni hagyományos értékrendünkből, és mindenáron: kilencvenféle gendert, gyermekeknek adandó nemváltó jogokat, óvodákat látogató transzneműeket, korlátlan abortuszt, egyneműek házasságát, az örökbefogadás szabadságát hirdetik anya és apa nélkül.”