Szoboszlaiék páholyból figyelték a riválisokat: bukott a City, nyert a Barca, megszenvedett a Milan
Mandiner-összefoglaló a labdarúgó Bajnokok Ligája 6. fordulójának szerdai játéknapjáról.
Ha az atlétika a sportok királynője, akkor a király a futball.
„Korábban mikor fordulhatott elő, hogy egy román válogatott játékos a Kisvárdához vagy Diósgyőrbe szerződjön?! Magyarország célállomás lett, és nem csak a csökkent értékű, harmadosztályú bosnyák légiósoknak. Logikus, mert oda szerződik a futballista, ahol van pénz, és még tetejébe szépek a stadionok is.
Most már a topligákban – egyelőre a Bundesligában – is előfordul néhány magyar játékos, és nem is epizódszerepben. A következő lépcsőfok az lenne, ha már az edzőinket is hívnák a külföldre. De szerintem ez is idő kérdése, az eredmények javulásával párhuzamosan ez is bekövetkezik.
Szoboszlai Dominik előtt le a kalappal, amit eddig letett az asztalra, az nagyon rendben van. Az igazi vízválasztó most következik Lipcsében, de ezzel ő is tisztában van. Dominiknak a tehetsége és a szorgalma mellett az a szerencséje, hogy Esterházy Mátyásnál jó kezekben van, egy jó menedzser adott esetben aranyat ér. A fontos, hogy türelmesek legyünk Szoboszlaival, azért a német Bundesliga más szint, mint az osztrák. Az alaptechnikája megvan, a rúgótechnikája pedig kivételes, ez azért óriási többlet, mert így specialistának számít, és minden csapatban szükség van specialistákra.
Még egyszer: hála istennek, Magyarország újra futbólia lett, és amondó vagyok, cseppet sem túlzott, erőltetett ez a díjhalmaz, amit besöpörtek labdarúgóink. Egy Eb-re kijutni egyfelől nagy bravúr, másfelől komoly pénzek is állnak a házhoz, és nem csak az MLSZ-hez. A turizmus révén azért lesznek itt bevételek, már ha addig a vírus visszaszorul. És annak is lesz gazdasági haszna, ha minél több játékosunk kap külföldön profi szerződést.
Mert a futball – legalábbis a szerencsésebb országokban – ma már ugyanolyan, nemzetgazdasági szinten is profitot termelő iparág, mint az idegenforgalom vagy az autógyártás.”