Az egészben az a legvidámabb, hogy az ilyesféle hajlamaikkal feltűnősködő egyének immár úgy tesznek, mintha tízezrével boldogtalanítaná el őket a sok jogszabály, az alkotmány, illetve a tőlük viszolygó baromi nagy többség. Rögvest civil szervezetbe tömörülnek, illetve megtalálják azt a néhány felforgató egyletet, akiknek amúgy semmi sem drága.
A róluk szóló polgárpukkasztó irományok azt sejtetik, mintha a fél ország ganyé elnyomásban élne – szexuálbiológiailag.
Hát, nem tudom… Ismerek homoszexuálist. Évtizedek óta voltunk haverok, amikor valami úton-módon kiderült róla, hogy mi a pálya. Nem foglalkozott vele a haveri kör. Mi nem kérdeztük, ő meg nem mondta. Boldog ember volt, jó fej – és ma is az. Az Andrássy út közelében sem járt, sőt. Nemes egyszerűséggel csak a hülyék masírozásának titulálta a vonulós napot. Hja, kérem, ő normális. Az ilyennel is baj van?
Nem elég homoszexuális?
Az elmebaj netovábbja, hogy a szóban forgó kisfiút beszerzők további gyereket akarnak, amolyan nagyobbacska családot. Az ember esze megáll…