Ha egy vakcinától nyelvtudást lehetne szerezni, sorba állnék érte a hidegben is!

Különös, hogy miért nem az új Makovecz-templom megépíthetőségéről szóló részt emelték ki az interjúból. Erről van szó: - Hatalmas Makovecz-templom megépítésének ötletétől hangos a sajtó, mi meg csak találgathatjuk, mennyire komoly a terv. Bíboros urat keresték állami oldalról ezügyben? - Állami oldalról engem ezügyben hivatalosan senki nem keresett. - Kilenc éve már visszautasították az akkor még az Apor Vilmos térre tervezett templomot. Most is így tennének? - Hadd pontosítsak: nem utasítottuk vissza a tervet akkor. Mégpedig azért nem, mert hivatalosan tőlünk engedélyt senki nem kért akkor sem. Ahogy most sem. - Meglepte tehát, hogy hirtelen megint téma lett a templom megépítése? - Nem lepett meg, mert noha állami megkeresés nem érkezett, a művész úr irodája és örökösei jelentkeztek nálam tavaly ősszel és bemutatták a terveket. Összehívtam az egyházmegye szakembereit, az egyházművészeti bizottság, az építészeti iroda munkatársait, megtekintettük a kisfilmet is, amellyel készültek. Grandiózus tervről van szó. - Minthogy az örökösök még a hétvégén is arról beszéltek, hogy szeretnék megszerezni az egyház támogatását, ezek szerint tavaly ősszel ez nem sikerült nekik. - Ekkora templomban, projektben az egyházmegyében mi nem gondolkodunk, márpedig tudtommal Budapesten szeretnék megvalósítani. - Az Apor Vilmos téri templom plébánosa a Szemléleknek jelezte, hogy nem kér a tervből, de a "Makovecz-székesegyház" állítólag már nem is oda, hanem például a Citadellára épülne. Ezt meg tudja erősíteni? - Sok ötletről lehetett hallani, de hadd tegyek tisztába egy közkeletű félreértést: azt, amikor katedrálisként, székesegyházként emlegetik a tervet. Székesegyház biztosan nem lehet. Az ugyanis annyit tesz: a püspök székhelye. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a szokásoktól eltérően már így is két székesegyházunk van: a budapesti Szent István-bazilika, Esztergomban pedig az ország legnagyobb temploma. Utóbbi tatarozását is alig győzzük egyébként. Az esztergomi bazilika felújítása is többéves projekt, most tartunk nagyjából a közepénél. Költséges és nagy felelősséggel járó munka. Nem azért végezzük, mert ez a mi pillanatnyi álmunk, hanem mert olyan történelmi örökség, amellyel szemben felelősséggel tartozunk. - Szükség van még egy ilyen hatalmas templomra, amely meg sem telik hívekkel? - Szerencsére nagy ünnepeken megtelnek a nagy templomok - az esztergomi bazilikában például nagyon sokan voltak január 1-jén is. Pedig a lezárások miatt a Duna túloldaláról most át sem jöhettek az emberek, és persze távolságtartással rendeztük a misét, de ott nagy a tér, sokan összejöhettek így, a szükséges távolság tartásával is. Örült a szívem. Ettől függetlenül azonban kétségtelen: Budapesten egy új, nagy templomra lelkipásztori szempontból nincs szükség - ezt természetesen a művészeti érték megkérdőjelezése nélkül mondom. - Az ön engedélye nélkül ugye nem lehet katolikus templomot építeni a fővárosban? - Valóban, a templomépítés több mint ezer éve püspöki engedélyhez kötött. Már a 451-es khalkedoni zsinat megtiltotta, hogy templomokat létesítsenek a püspök tudta nélkül, nem egészen száz év múlva, 545-ben pedig Iustinianus császár rendelkezett úgy: senki ne építsen templomot, amíg a város püspöke el nem jön és ki nem tűzi az adott helyen a keresztet. - Az meg van szabva, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy megadhassa az engedélyt? - Igen. Először is annak, hogy biztosítva legyen az építkezés fedezete, ráadásul a működtetés költségei is. Pontos költségvetést ugyan nem láttam az említett tervről, de sejthető, hogy irdatlan összeget emésztene fel. Főleg, hogy akkor már jó anyagokból kellene megvalósulnia, ráadásul olyan építészeti és szakmai minőségben, amely Magyarországon párját ritkítja - máskülönben az igényes művészeti megoldások ki vannak téve a gyors romlásnak. A karbantartás is borzasztó nagy kihívás - ezzel gyakran szembesülök. Az utóbbi három-négy évben kaptunk támogatást felújítási munkákra, lassanként tehát törlesztjük sok évtizedes adósságunkat Budapesten is, ahol rengeteg szép templom van - ezek rendbetétele bár a vége felé jár már, azért nagy feladat. - Amikor ezek a templomok épültek, ki vállalta magára a költségeket? - Ezek a templomok általában fővárosi kegyuraság alá tartoztak, tehát Budapest vállalta a karbantartást és még a papok fizetéséhez is hozzájárult, másfelől azonban a fővárosnak beleszólása volt abba, ki legyen plébános. Számos szatirikus novellát ihletett ez arról, hogyan is kell egy papnak lobbiznia ahhoz, hogy fővárosi plébániát kaphasson... - Budapestnek aligha van ma pénze és akarata, de az állam akár százmilliárdot is odaadhat a Makovecz-tervre. Mennyire tartaná bölcsnek vírus és gazdasági válság idején magukra húzni az "urizálás" vádját? - Az adott épülettel kapcsolatban sok minden felvetődött, hallottam olyat is, hogy afféle nemzeti panteon lenne - tehát nem feltétlenül katolikus templom. Maradjunk annyiban: nem is volna célszerű, hogy a mi nevünk alatt fusson ez a projekt. Azt persze, mennyire célszerű a költségvetés szempontjából, azoknak kell megítélniük, akik arról döntenek.

"Ha a Szentatya van olyan bátor, hogy márciusban elmenjen Irakba – márpedig azt már bejelentette – , akkor Budapest sem lehet számára akadály szeptemberben." :))) itt meg is szakadt a kérdések sora, hehe:)

Jó ha tudatosítjuk magunkban: emberként felelősek vagyunk egymásért, de miniszterelnökként az emberekért már nem.

Nagy a sötétség az oltásellenes csőcselék fejében.