Globalisták a demokráciák ellen

„Év eleje lévén, egy kicsit a konkrétumoktól elszakadva, mélyebbre ásva közelítsük meg azt, hogy az Európában, az unióban és a világban nagy, gyakran döntő befolyást gyakorló globális elit milyen módon akarja átalakítani a politikát, a gazdaságot, a társadalmat és a mindennapi életviszonyokat a XXI. században. A deep state vagy másképpen a globális elit – melynek kinyújtott ökle, de nem az egyetlen fontos szereplője Soros György – az informális hatalmát alapvetően a folyamatosan, exponenciálisan növekvő, brutális mértékű pénzügyi forrásainak köszönheti. Ez az elsősorban pénzügyi-gazdasági elit hálózatosan terjeszkedik és gyakorol befolyást más – így a politikai, kulturális, tudományos stb. – szférákra, azok elitjére is.

Alapvető célja, hogy az országok három legfontosabb alrendszerének, a piacnak, az államnak és a társadalomnak a nemzeti keretek közötti működésmódját átalakítsa, egy nemzetek feletti világrend kereteibe ágyazza be, alávetve a globális piac célkitűzéseinek. A piac, állam és társadalom egyensúlya eredetileg arra épült, hogy mind a három szférának megvan az önálló logikája és működésmódja, amelyek egyszerre kiegyensúlyozzák és korlátozzák egymást az adott nemzetállami keretek között – kapitalista gazdasági és demokratikus politikai viszonyokat feltételezve. Ennek az »ideáltipikus« korszaka a második világháború utáni tágabb értelemben vett Nyugaton valósult meg a hidegháború körülményei között, s tartott nagyjából éppen az 1989–1990-es rendszerváltásokig, a Szovjet­unió megszűnéséig.

A piac, állam és társadalom ideális hármasságában a piac a helyi (nemzeti) keretek között az egyéni profitszerzés terepe, ahol megtermelődnek a nemzeti javak; az állam a közjó megvalósulásának a terepe, ahol a demokratikus viszonyok között megválasztott kormányok korlátozzák a piac haszonelvűségét; a (civil) társadalom pedig a közerkölcsök, a közösségi normák és együttműködések terepe, ahol kialakul az állampolgárok közötti együttműködés kultúrája és szokásrendje. A piac individualizmusa és a társadalom közösségisége között az állam teremti meg az egyensúlyt: nem hagyja, hogy a piaci profitelv áthassa a társadalmat is, de annak is ellenáll, hogy a társadalom közösség- és szolidaritáselve érvényesüljön a piac viszonyai között, mert mindkettő rendszeridegen működést eredményezne. A globális pénzügyi elit utóbbi harminc-negyven évben kibontakozó törekvése éppen ennek az egyensúlynak a felbomlasztása és radikális átalakítása a nemzetek feletti céloknak megfelelően.”