„A mostanában divattá váló direkt politizálástól és propagandától eltekintve is foglaljuk össze:
A nagyvállalat célja természetesen továbbra is a profitmaximalizálás: bármiféle társadalmi felelősségvállalást, jóemberkedést csak képmutatásból, érdekből, félelemből, divatból képvisel
A nagyvállalat (jelszavaival ellentétben) valójában pont, hogy felszámol mindenféle kulturális sokszínűséget közösségi- és csapatszinten, és egy bagolyköpet-szerű, értelmezhetetlen embermasszát hoz létre önmaga kreált, vélt értékei mentén, kizárólag a munkafolyamatokra koncentrálva – hiszen ez az érdeke.
A nagyvállalat egy párhuzamos, földrajzi lokációktól független, saját belső földkerekséget hoz létre, ahol az embereket és a munkafolyamatokat szabadon mozgathatja, variálhatja, selejtezheti igényei és érdekei szerint.
Nagy baj ez? Küzdjünk ellene? Bojkottáljuk? Ez van, ez adottság – a dolgozó pedig alkalmazkodik, ahogy május 1-jén meg a brigádgyűléseken is alkalmazkodott negyven éven keresztül.
Ismétlem: ne hibáztassuk a ragadozót, amiért elfogyasztja az őzikét. De azért vigyázzunk, hogy ne mi legyünk az őzike.