„Zsidók, melegek, rejtőzködjetek!” – üzeni a berlini rendőrfőnök
Különösen akkor kell titkolózniuk Barbara Slowik szerint, ha arab negyedekben járnak.
Mondjuk, ekkorára nem számítottam, kellett hozzá néhány plusz tüdő, hogy orkán legyen belőle. Interjú.
„Azért ne ugorjunk. Várható tőled cáfolat a támadásokra? Szívesen adnánk helyet ezeknek.
Ahhoz el is kellene olvasnom azokat. Azt meg minek? Nagyjából tudom, hogy az ellenségeim mit gondolnak rólam. Irracionális az egész. Nem kritika, hanem epeömlés. Érdektelen. Eddig sem úgy táncoltam, ahogyan a balliberális elit fütyült, eztán sem terveztem megfelelni nekik. A teljes magyar elit reakcióit viszont érdeklődve figyeltem, kész elitkutatás, megalapozottnak tűnő következtetéseket tudtam levonni rájuk vonatkozóan.
Megosztanád velünk is ezeket a következtetéseket?
(Nevet) Megtartom magamnak. Nagyon megsértődnének, és nincs akkora tétje az egésznek. Inkább beleírom a disztópiámba, amúgy is pamfletnek indult, most az élet szállít hozzá nyersanyagot.
Igen ám, de a pimesek is elhatárolódtak tőled.
A több, mint 270 kollégából kilencven valahányan. Kérésükre leültem a kezdeményezőkkel, akik magyarázták nekem, hogy nem a főigazgatói tevékenységemmel van bajuk, hanem az ominózus publicisztika néhány mondatával, attól határolódtak el, nem tőlem. Mondtam nekik, hogy ezt ne nekem magyarázzák, szerencsére nincsenek szövegértési nehézségeim. De az ellenzéki sajtónak, illetve az engem gyalázóknak mindenesetre nem árthat egy kis gyorstalpaló, mert azon az oldalon láthatóan nem értik a leírt szöveget.
És mi lett a vége a beszélgetésnek?
Abban maradtunk, hogy szerveznek egy belső, anonim szavazást az összes kolléga bevonásával. Megszervezték, háromnegyedes bizalmat szavaztak nekem a kollégáim, azt akarják, hogy továbbra is én vezessem az intézményt. Ez talán elég erős visszaigazolás arra nézvést, hogy elégedettek a főigazgatói munkámmal. Ezzel a témát a PIM-ben lezártuk.
Pedig megírta egy kolléganőd, hogy szakképesítésed sincs hozzá.
Na igen, filozófus végzettségem van. Plénum előtt megbeszéltük ezzel a kollégával, hogy egy gyárigazgatónak nem kell tudnia esztergálni, vagy egy vállalatvezetőnek sem kell tudni könyvelni ahhoz, hogy sikeressé tegye a vállalatát. A vezetőnek a munkavégzéshez optimális körülményeket kell megteremtenie, jól kell menedzselni a céget, és jó könyvelőt kell alkalmaznia. Ezért van ő ott, ahol, és ezért vagyok én ott, ahol. Ha együtt tudunk működni, akkor a PIM sikeres lesz. Ha pedigréket nézegetünk, akkor öncélúvá válik az egész, és akkor mindannyian veszíteni fogunk.
(...)
Nem tettél feljelentést?
Még nem. Lementettem az összes fenyegetést profilképpel stb., és ha bármiféle fizikai agresszió érné a családomat, akkor mindenkit feljelentek, aki indulatból, vagy parancsra, vagy csak szimplán hülyeségből hasonlókat írt. Remélem, erre nem kerül sor.
Ott van még a harmincezer aláírás ellened.
A támogatóim felajánlották, hogy indítanak egy petíciót mellettem, és vállalták, hogy egy hét alatt minimum kétszázezer aláírást gyűjtenek. Megkértem őket, hogy ne csinálják. Mi változna? A kétszázezer mellettem kiálló honfitársunk érvénytelenítené a harmincezer ellenem állásfoglaló vélt igazságát? Legalább elgondolkodnának az ellenem aláírók? Nem, sőt. Ha a főigazgatói pozícióm demokratikus választás függvénye lenne, akkor beleállnék, persze. De van egy fenntartó, akinek a döntési jogát nem venném el. Magyarország miniszterelnökét nem Bajnai Gordonnak vagy Gyurcsány Ferencnek hívják, mint ahogyan a kulturális kormányzat feje sem az ellenem aláírók közül kerül ki. És amíg az elöljáróim úgy döntenek, hogy maradjak a helyemen, addig én maradok, még akkor is, ha ez a Szépírók Társaságának nem tetszik.
(...)
Visszavontad a cikkedet. Ez azt jelenti, hogy már nem tartod érvényesnek az abban leírtakat?
Az általános olvasat, hogy a fő tételmondatom: Soros György a liberális Führer. Nos, Soros és csatlósai biztosan nem liberálisok, mert nem tűrik az ellenvéleményt, képtelenek a racionális vitára. Ebben tévedtem.”