Ma tulajdonképpen csak két valódi országos támogatottsággal rendelkező párt van az ellenzéki oldalon, a Demokratikus Koalíció és a Momentum.
„Nehéz a dolga a kormányzatnak, ugyanis az ellenzék folyamatosan azt várja tőle, hogy az ellenzék érdekei és kedve szerint változtassa a választási szabályokat. Aztán ha megteszi, akkor meg jön a hisztéria, hogy az mégsem jó az ellenzéknek. Annak idején az ellenzék azt követelte, mert még a mainál is szörnyűbb állapotban volt, hogy lényegesen legyen könnyebb egy pártnak elindulni az országgyűlési választásokon. Ez persze azt eredményezte, hogy mindenféle kamupártok nyúltak le állami támogatásokat, szerencsére a választások kimenetelét legalább nem befolyásolták. Ezután az ellenzék azt követelte, hogy legyen sokkal nehezebb jelöltet és országos listát állítani, hogy csak valódi támogatottsággal rendelkező pártok indulhassanak el a választáson.
És jól gondolja a kedves olvasó, most meg a szigorítás nem tetszik az ellenzéki pártoknak. Ennek oka az, hogy ma tulajdonképpen csak két valódi országos támogatottsággal rendelkező párt van az ellenzéki oldalon, a Demokratikus Koalíció és a Momentum. Csak ennek a két pártnak a vezetői remélhetik, hogy szinte mindegyik választókerületben jelöltet tudnak állítani. A többi kis ellenzéki párt, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik abban a helyzetben van, hogy jó eséllyel minden erőforrását fel kellene használni ahhoz, hogy egyáltalán 50-60 egyéni jelöltet állítson. Ezért ezek a pártok abban érdekeltek, hogy a két nagyobb ellenzéki párt listáin, vagy közös listán, vagy a nagy összefogás részeként kerüljenek be a parlamentbe, mert nekik egyedül biztos nem megy.Az ellenzéki „értelmiség” régóta agyal azon, hogy miként lehetne elérni egy ellenzéki szavazatmaximalizálást.
Az egyik ötletük az volt, hogy az ellenzéki pártok két listát állítsanak, egy Gyurcsányosat, meg egy korszerű, haladó, fiatalos, garantáltan hótiszta, a kormányzás mocskától, hordalékától mentes vadonatújat. Az elsőben az MSZP maradéka lenne a fügefalevél a Gyurcsány házaspáron és esetleg Bősz Anett, míg a másikon a fiatal SZDSZ Momentum néven magához ölelné az LMP-t, a Párbeszédet és a Jobbikot. Persze a Momentumnak sem kellene nagyon széttárnia a kezét, mert az Unicum kötelező elfogyasztása után csak Karácsony Gergely, Jakab Péter és egy noname elempés arcába kellene belebámulni közelről, ölelkezés közben.”