Már nem az a kérdés, hogy a kínaiak kordában tudják-e tartani a vírust, hanem az, hogy ők látják-e el vakcinával a fejlődő világot.
„Az új koronavírus Kínában jelent meg, s először a szomszédos kelet-ázsiai országokba terjedt át. A nyugatitól eltérő megközelítésnek köszönhetően azonban a térségben a járvány messze kevesebb gondot okoz, mint a világ többi részében, a kiindulópontján pedig gyakorlatilag megszűnt. Már nem az a kérdés, hogy a kínaiak kordában tudják-e tartani a vírust, hanem az, hogy hogy ők látják-e el vakcinával a fejlődő világot.
Az új koronavírus-járvány kapcsán az országok előtt három választási lehetőség áll: vagy megpróbálják nullára szorítani a fertőzések számát, ezzel védve állampolgáraik életét, kerül, amibe kerül (sokba); vagy elengedik a vírust – esetleg a látszat kedvéért minimális óvintézkedéseket bevezetve –, hogy a pusztuljon a férgese alapon mielőbb kialakuljon a nyájimmunitás (svéd modell); vagy pedig szigorú, de nem totális leállást hozó korlátozásokkal igyekeznek ellaposítani a járványgörbét, elkerülendő, hogy zsúfolt kórházi folyosókon haldokló tömegek képeivel legyenek tele a híradók. Mindhárom megoldás mellett és ellen is lehet érveket hozni. A nyugati országok többsége a két utóbbi opció valamelyikét választotta, több esetben olyan ügyesen kombinálva vagy váltogatva azokat, hogy a gazdaság is megfeküdt, a gyengék is meghaltak és a nyájimmunitás se alakult ki.
Tisztelet társasága
A kelet-ázsiai országokban viszont nem Sánta Ferenc Sokan voltunkján szocializálódtak a döntéshozók, ott az általános értékrend szerint a szépkorúak nem a liability, hanem az asset rovatban szerepelnek a családi főkönyvekben, így az első megoldás mellett tették le a jüant, a jent meg a vont, elsősorban a konfuciánus kultúrában nagyon tisztelt időseket védve. Ennek megfelelően az elején máshol is meglévő célt, hogy teljesen megszüntessék a fertőzést, Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon máig nem engedték el, vagyis nem valamiféle modus vivendi kialakítása a cél a vírussal, hanem a kiirtása. E törekvések viszonylag sikeresek:
az elmúlt 24 órában a 126 milliós lakosságú Japánban 2-en haltak meg, a járvány kitörése óta összesen 1883-an; az 51 milliós Dél-Koreában a tegnapi halottak száma 1, az összesített adat 493; a 23 milliós Tajvanon pedig május óta senki nem vesztette életét a vírus miatt, s addig is csak 7 áldozata volt a járványnak.
Ez különösen figyelemreméltó, mivel e rendkívül sűrűn lakott területek mindenki másnál szorosabb kapcsolatban állnak Kínával, a járvány kiindulópontjával, ugyanakkor elkerülték a drasztikus lezárásokat. Ráadásul demokratikus rendszerűek, tehát azt sem lehet mondani, hogy nem kellett nyűglődniük mindenféle emberi jogokkal és hasonlókkal. De úgy tűnik, a politikai rendszer jellege nem döntő: a nem annyira demokratikus Kína, amelynek egyáltalán nem volt ideje készülni a járványra, megúszta összesen 4748 halottal, s itt sincs áldozata a Covid–19-nek május óta.”
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
