Lefejezett Európa

„Valami most eltűnt végleg. Maradványai ott úsznak a vértől iszamos felmosóvödör alján, amivel az újabb lefejezett keresztény ember vérét próbálják eltüntetni a nizzai Notre-Dame padlójáról a döbbenettől eltorzult arcú túlélők. Talán most még nincs pontos fogalmunk arról, mi veszett el számunkra, európai emberek számára, de a veszteség csontig hatolóan fájdalmas.

Már akkor Európa vesztéről, az európai ethosz likvidálásáról beszéltünk, amikor még »csak« robbantottak, »csak« lőttek, »csak« kamionnal hajtottak a sétálók közé. Talán túloztunk, mert rettegtünk attól a pillanattól, amit csak az ostobák vagy a velejükig romlott nihilisták nem láttak előre, és most bekövetkezett. Szerettük volna figyelmeztetni minden embertársunkat a nyilvánvaló veszélyre, amelyik már öt éve, tíz éve sem leselkedett, hanem cinikus vigyorral lecsapott itt-ott, ahol kedve tartotta.

Mit csinált erre Európa? Legelső dolga volt, hogy stigmatizálta, vagyis iszlamofóbnak bélyegezte mindazokat, akik meg mertek nyikkanni a muszlim terrorizmusról. Aztán tömegeket ringatott abba a hamis illúzióba, hogy az eltagadott, elhazudott, a politikailag korrekt beszédből kitiltott iszlamista terrortámadásoktól az eszközeiktől megfosztott hatóságok meg tudják védeni az európai embert. Kirakták a betontömböket, kiadták az utasításokat, hogy nincs az erőszaktevőknek származása, és nagyon örültek, ha egy-két hónapra le tudtak csukni néhány huszadrangú radikálist.”