Nyugaton megfogant az ősi kínai átok: „Élj érdekes időkben” – hát, köszönjük szépen
Éljünk hát ebben tovább, a karma karmai között! Veczán Zoltán írása.
Elképzelhető, hogy most még kiélezettebb lesz a verseny.
„Szerintem szoros lesz. Mármint a november 3-i amerikai elnökválasztás. 2016-ban Donald Trump ügyesen elorozta a győzelmet az esélyesebb Hillary Clinton elől, a küzdelem szorosságát jelzi, hogy bár az elektorok összegyűjtésében Trump végzett az élen (304-227), Clinton mégis hárommillióval több szavazatot kapott. Elképzelhető, hogy most még kiélezettebb lesz a verseny.
Amikor az esélyeket mérlegeljük, figyelembe kell vennünk, hogy az amerikai elnökválasztáson hivatalban lévő elnök ellen rendszerint úgy tud győzni a kihívó, ha komplex módon hordoz különféle markáns személyiségjegyeket, képzeteket. Önmagában az, hogy valaki az elit tagja és a pártja bizalmát élvezi, nem elegendő. Pontosan ez a fő probléma Joe Bidennel, nála jellegtelenebb, szürkébb elnökjelöltre hirtelenjében nem is emlékszünk. Nem pusztán magas életkora a probléma, de technokrata alkata, súlytalansága John Kerry legrosszabb formáját idézi, pedig utóbbi sem volt akárki a szürkék hegedűse versenyben. A demokraták voltaképpen már indulásnál elveszítették a kezdeményezés lehetőségét: nem tudtak, nem akartak fiatal vagy legalábbis markánsan különböző (nő, fekete, szocialista) jelöltet állítani Trump ellen, így részben az elnök kottájából játszanak majd a következő hónapokban.
Van egy terület, ahol Trump kiválóan teljesített – volna. Ez a gazdaság: ha nincs a koronavírus, mára már látszanának az első elnöki ciklus eredményei. Mindenesetre kiderült, hogy az amerikai elnök konfrontatív Kína- és EU-ellenes fellépése valóban amerikai munkahelyekre és százalékokra váltható. Kevésbé sikeres, nem különösebben jó, nem különösebben elmarasztalható Trump külpolitikája. Bár az Obama-korszakhoz képest a Közel-Kelet csendesebb, a koreai rendezés megtorpant, ami fájó lehet az elnöknek, hiszen személyes ügyként kezelte, hogy a végeláthatatlan tűzszünet állapotából kibillentse a feleket. Oroszországgal kapcsolatosan Trumpnak különösen óvatosnak kellett lennie, hiszen elnökségét a kezdetektől körüllengték a vélt vagy valós orosz beavatkozásról szóló hírek. A végül sikertelen impeachment is a térséghez kapcsolódik, az elnök majdnem ráfázott, hogy a kelleténél jobban ambicionálta magát Joe Biden fiának ukrajnai megbüntetésében.”