Kitekintés az Urálon túlra

2020. augusztus 25. 09:00

Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a népünk kialakulását meghatározó tényezőknek, a sztyeppei lovasnépek világának a kutatására.

2020. augusztus 25. 09:00
Makoldi Miklós
Magyar Nemzet

„Ezen a hozzáálláson változtatni kellett! ­Miért kellene nekünk csak Bizáncot vizsgálni, ahelyett, hogy kelet felé is tekintenénk? Hiszen az elmúlt évtizedekben is zajlottak régészeti feltárások, mind hazánkban, mind a keleti sztyeppéken. Igaz, publikációkig ritkán jutott el az anyag és a magyar kutatás sem szentelt különösebb figyelmet a kelet-európai anyagnak, az Urálon túlra, vagy Közép-, illetve Belső-Ázsiára pedig szinte senki nem tekintett, pedig igenis érdemes lett volna. Pont ezen okok miatt jött létre a 2019-es évben a Magyarságkutató Intézet, amely ezen a hozzáálláson kívánt változtatni. Ugyanis mára világossá vált, hogy a több évszázados nyelvészeti elméletek által befolyásolt őstörténet-kutatás nyomdokaiban járó hiperszkepticista régészet rossz úton jár. Igenis kerülnek elő olyan leletek Kelet-Európában, a Kaukázusnál, az Urálon túl, Közép-Ázsiában, sőt a mai Kína területén is, melyek egyértelműen összefüggésbe hozhatók a honfoglaló magyarság Kárpát-medencei leletanyagával.

Sőt nemcsak leletek, hanem olyan temetkezési szokásrendszerekből kirajzolódó minták, településkutatások és archeometriai vizsgálatok is rendelkezésre állnak mára, amelyek gyakorlatilag új alapokra helyezik a magyar őstörténet-kutatást. Emellett a genetikai vizsgálatok, a ma keleten élő népek néprajzi, népzenei, eszmetörténeti és nyelvi kutatása is fontos adalékokkal szolgál a magyar őstörténet pontosabb körvonalazásához. És ezen interdiszciplináris kutatások összehangolása végett jött létre a Magyarságkutató Intézet, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a korábbi hiperszkepticista zsákutcából kivezesse a kutatást, illetve hogy az eddig csak legfeljebb a szakma számára ismert eredményeket a lehető legszélesebb körben társadalmasítsa, hogy a jövő generá­ciók már ezzel a tudással felvértezve nézhessenek a XXI. század kihívásai elé.

Miért fontos ez? Mert van ma olyan egyetem Magyarországon (direkt nem írok nevet), ahol történelemtanárokat képeznek és ahol a leendő történelemtanároknak lényegében csak a XVIII. századtól kezdik tanítani a magyar és a világtörténelmet. Mit fog egy így képzett történelemtanár tanítani a magyarokról és a magyar őstörténetről a jövő nemzedékeknek? Az Osztrák–Magyar Monarchia történelmét?

Nem! Ezen változtatni kell. Igenis nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a saját népünk, a magyarok középkori történetének és a népünk kialakulását meghatározó tényezőknek, a sztyeppei lovasnépek világának a kutatására. Ezeket az ismereteket minden magyarnak tudnia kell, a legkisebbektől a felnőttekig. Ha ezt nem tesszük meg, akkor hogy várjuk el az általános iskolában tanuló gyermekektől, hogy kialakuljon bennük az egészséges identitástudat és a hazaszeretet? Később már nem fog! Pedig ez Magyarország fennmaradásának egyik záloga, a jelenlegi globális népvándorlások közepette. Ezek fontos nemzetpolitikai kérdések, úgyhogy kötelességünk foglalkozni velük és fel kell vennünk az új szemüveget, hogy az elmúlt ötven évben tetőző, zsákutcába vezető magyar eredetkutatást átértékeljük és kivezessük a falak közül, újra a sztyeppe irányába, valódi őshazánk felé!”

 

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 205 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Coccothraustes
2020. augusztus 25. 19:45
Tudománytalan agymosás. Szégyen, hogy a Magyar Nemzetben.
alkaloidablog
2020. augusztus 25. 19:32
"a legtöbb azonosságot"
Akitlosz
2020. augusztus 25. 15:02
Valami új kormányzati projekt a történelem eme részének is újraíratása?
annamanna
2020. augusztus 25. 14:45
"a sztyeppei lovasnépek világának a kutatására. (...) Ha ezt nem tesszük meg, akkor hogy várjuk el az általános iskolában tanuló gyermekektől, hogy kialakuljon bennük az egészséges identitástudat és a hazaszeretet? Később már nem fog! Pedig ez Magyarország fennmaradásának egyik záloga, a jelenlegi globális népvándorlások közepette." Tehát azok a nemzedékek, akiknek nem tanították meg azt, hogy a magyarok a szkíták és hunok rokonai, azok nem rendelkeznek hazaszeretettel? Az az illető, aki ezt a szöveget írta, gyerekkorában mit tanult? És miért azt? És kialakult benne a hazaszeretet? Vagy nem alakult ki, csak később? Ha később alakult ki, akkor minek a hatására? És akkor miért állítja azt, hogy ez a későbbiekben nem alakulhat ki, csak gyerekkorban, és gyerekkorban is csak akkor, ha a gyerek megtanulja, hogy a magyarok a pusztai sztyeppe vándorló népeitől származnak? Mert ha ezt nem tudja, akkor nem alakulhat ki benne hazaszeretet. Igazából nehezen értem, miről beszél a jóember, mert egyrészt idáig is mindenki úgy tudta, mint amiről ő ír, mindenki ennek a tudatában nő fel. Másrészt miért pont ez volna az alapja a hazaszeretetnek? Bármi egyéb nem lehet? Például, ha egy gyerek megtanulja a családjáról, hogy ők ilyen meg olyan származásúak, akkor azzal teremtik meg benne a családhoz való ragaszkodást és szeretetet, mert az egyébként nem teremtődne meg és később sem alakulhat ki, annak csakis az lehet a feltétele, hogy a gyerek jól megjegyezze, hogy ők milyen származásúak? Mert ha tudja, akkor az abszolute stabilan beleköti a családszeretetbe, de semmi más nem kötné bele? Tehát azok a gyerekek, akiknek a családja nem ilyen meg olyan származású, azok nem szeretik a családjukat? Vagy ha ilyen származásúak, de ők azt hiszik, hogy olyan származásúak, akkor sem alakulhat ki bennük a család iránti szeretet és ragaszkodás? Szerintem a legfontosabb az, amit egy ember a JELENben tapasztal a környezetétől. Ha a jelen viszonyaival elégedett, ha arra büszke, ha abban jól érzi magát, akkor ragaszkodni fog hozzá, a környezetéhez, a településéhez, a hazájához. Vagy pl szívesen választja a szülei foglalkozását. Minél kevésbé elégedett azzal, amit tapasztal maga körül a JELENBEN, annál inkább igyekszik változtatni a lakóhelyén, akár települést tekintve, akár az országot tekintve. Annál kevésbé fog ragaszkodni hozzá, hiszen a ragaszkodás az ő számára nem nyereség, hanem veszteségélmény. Nem lehet egy ember száját betömni azzal, hogy ötezer éves elődökre legyen büszke, mert ha ez elég volna, akkor a muszlim migráció sem létezne, hiszen az mind olyan országból indul, amik több ezer évvel ezelőtt igen magas kultúrát hoztak létre. És akkor nem lehetne senki büszke amerikai, mert az USA történelme se nem túl hosszú, se nem túl dicsőséges. Mégis azt látjuk, hogy a sok ezer éves civilizációs múlttal rendelkező közel-keletiek tömegesen migrálnak, például az USA-ba, mint az a bejrúti orvosnő, akinek a robbanás idején volt az esküvője. És esze ágában sincs Libanonban lakni. A több ezer éves múlt nem elég a hazaszeretethez, ahhoz alapvetően az kell, hogy egy ember a JELENben érezze jól magát ott, ahol van.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!