„Most, hogy már ennyit beszéltél a szabadkőművességről, vélhetően sok olvasóban (aki eddig nem foglalkozott a témával) megérett kérdésként is a gondolat, hogy kik azok a szabadkőművesek?
Szakács: A szabadkőműves az, aki a megfelelő eljárással egy páholy tagjává válik, és elkötelezi magát, hogy a titkosság mellett segít a célok elérésében. A sok-sok páholyból aztán összeáll egy nagyon komoly szervezet, egy hálózatrendszer. Kiemelném, a szabadkőművességet úgy kell néznünk mint egy hálózatrendszert. A Trianon előtti Magyarországon a szabadkőművesség volt a legnagyobb »civil szervezet«.
Ha valaki meg akarja érteni a korabeli viszonyokat, akkor úgy kell, hogy felfogja a szabadkőműveseket, hogy ők voltak az akkori Soros-szervezetek. Valami mögött elrejtőznek, azért, hogy az igazi céljukat, a hatalom megszerzését el tudják érni. A lényeg a titkosság. A magyar társadalom átalakításába, az államellenes összeesküvés kivitelezésébe úgy kezdtek bele, hogy a korabeli közvélemény semmit nem tudott arról, mi a végső céljuk.
A filantróp tevékenységeket és a jótékonykodást sem Soros György találta ki, habár az öregről tudjuk, hogy a világ legnagyobb filantrópja. (nevet) A szabadkőművesek látszattevékenységeinek ugyanúgy része az adakozás. Ezzel persze önmagában semmi probléma sincsen, vitán felül áll, hogy nemes cselekedet a rászorulókon segíteni. A gond azzal van, ahogy a szabadkőműveseknek, úgy a Soros-szervezeteknek sem ez a fő profiljuk, ez csak a megtévesztő látszat, a háttérben elvégzik azokat az egyéb tevékenységeket is, amik a célrendszerük lényegét adják. Ez akkoriban az ateista bolsevizmus volt, csak ők nem így hívták, ma pedig a nyílt társadalom felépítésével a kevert népességű Európa létrehozása, és az őshonos kultúrák megsemmisítése.”