Az Akadémia nemzeti intézmény, kötelessége az országot szolgálnia. Interjú.
„Önt választotta akadémiai elnöknek a közgyűlés szerdán Pléh Csabával szemben. A kormánypárti jelölt nyert az ellenzékivel szemben?
A kormányzattal való kiegyezés szükségességét én nyíltabban fogalmaztam meg, de nem gondolom, hogy ebben nagy véleménykülönbség lenne kettőnk között, és hogy itt kormánypártiság vagy ellenzékiség döntött volna. A konfrontatív politika az Akadémia számára zsákutca, egy nemzeti intézményről van szó, ami nem lehet ellenzékben.
De kormánypárti lehet?
Nem kormánypártiság, hogy a kormány döntéseit megpróbáljuk a társadalom számára optimalizálni. Attól az Akadémiát távol fogom tudni tartani, hogy pártpolitikai kampányokban vegyen részt.
Tehet az Akadémia a kormány felé gesztusokat, miután politikai döntéssel megcsonkították, elvették a kutatóhálózatát?
Ez nem csak gesztus. Az Akadémia nemzeti intézmény, kötelessége az országot szolgálnia. Ha ez a kormányzati döntések befolyásolásán keresztül lehetséges, akkor az Akadémiának ezt küldetése megtenni. De soha nem titkoltam, hogy a kutatóhálózat elvételét nagyon rossznak tartottam.
Nem az Akadémia kezdte.
Ezért egyértelműen a kormányt kell, hogy hibáztassam. Az Akadémiával való kormányzati bánásmód, az, hogy 54 percet kaptunk a sorsunkról döntő törvényjavaslat elbírálására, nem volt méltó az Akadémiához, mint nemzeti intézményhez. A kutatóhálózat elvétele, és az Akadémián születő eredmények eljelentéktelenítése a kormányközeli sajtóban ahhoz vezetett, hogy sok független gondolkodású tudós elvesztette a hitét a kormányzatban.
Nagyon érzékenyen érintette a kutatókat az a sok támadás, ami a kutatóhálózatban született eredményeket kritizálta. Amikor született egy évben bő 3000 cikk ebben a kutatóhálózatban, akkor nem kellett volna kimazsolázni közülük azt az egyet-kettőt, amit könnyű volt kritizálni a laikusoknak. Főleg a genderkutatásokat, kipécézték például egy cikket az LMBTQ terjedéséről a roma populációban, amiből könnyen csinált viccet a sajtó.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
