Az Európai Tanács történelmi megállapodásáról.
„Az Európai Tanács a keleti bővítés óta nem tartott olyan hosszú ülést, mint most, 2020 júliusában. A száz órára nyújtott csúcstalálkozó okkal kapott nagy figyelmet: lényegében itt dőlt el, tud-e a közösség új eszközöket előállítani a koronavírus által recesszióba döntött kontinens mihamarabbi fellendülése érdekében.
Az állam és kormányfők már februárban is megpróbáltak elfogadni egy hosszú távú költségvetést (angol rövidítéssel MFF, erről itt írtam korábban). Az akkor nem sikerült, és a COVID-19 válság miatt a képlet sokkal bonyolultabb lett. Nem egyszerűen egy szokványos hétéves ciklus volt most a tét, hanem a mellé helyezett rendkívüli csomag, amelynek a gazdasági helyreállításhoz szükséges fiskális ösztönzés a feladata. A hegyek négynapos vajúdásából komoly eredmények születtek, bár nem kevés járulékos veszteséggel, a négy intenzív nap történetéből pedig sok minden kiolvasható a pénzügyeken túlmenően is.
Közgazdasági paradigmaváltás
Ami a legfontosabb: összességében olyan EU-költségvetés született, amely megdönt számos korábbi tabut, és közelebb vezet az EU (mint monetáris unió) életképességéhez. Az alapvető probléma az volt, hogy a ‘90-es évek elején egy fiskális szolidaritás nélküli valutauniót álmodtak meg, amely a növekedési időszakokban csak-csak működik, gazdasági visszaesés esetén viszont a szétesés kockázatával néz szembe. Ezt éltük át 2011-12-ben, és ez a veszély a COVID-19 következtében megint előállt.
Hogy miért igényel rendkívüli eszközöket a mostani recesszió, érdemes átismételni. A világjárvány kezelése, mivel a koronavírusra pillanatnyilag nincs hatékony oltóanyag, csakis az emberek közötti kényszerű távolságtartással, a mobilitás jelentős fékezésével, illetőleg a gazdaság egy jelentős részének leállásával volt lehetséges. A kényszerű recesszió mindenhol bekövetkezett, ám nem egyforma következményekkel. A vírus által jobban sújtott országok a leállást jobban megszenvedik, egy valutaunión belül pedig a pénzügyileg érzékenyebbek számára további kockázatok következnek. Egy szó mint száz: a monetáris unió felbomlása egy ilyen helyzetben közös finanszírozással, valamint a tagok közötti (nyílt vagy burkolt) transzferekkel előzhető meg.
A közös finanszírozás a 2012-13-as időszakban az Európai Központi Bank vezényletével történt meg, ez a megoldás azonban eljutott a határig: fiskális innovációra volt szükség mindenképp.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Sokan fogják most a fejüket.
Felpörögtek az események, az Ursula von der Leyen vezette bizottság pedig egyre nyíltabban tesz a kontinens érdekeire, és fenyegeti Magyarországot.
Donald Tusk már „politikai szabotázst” emleget, António Costa levélben könyörög, a Bizottság pedig fenyegetőzik.
Konkrétan azért, mert elmondom, hogy szeretem a hazámat, azonnal baloldali influenszereket állítanak rám és hazugságnak próbálják beállítani a bátyám betegségét!
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
Szijjártó Péter szerint ha az ukránok nem adják meg a válaszokat, majd a magyar hatóságok feltárják azokat.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
