„1. Az Index sorsáról végső soron a Fideszben (értsd: a miniszterelnök körüli hatalomgyárban) döntenek, hiszen ma már ott találhatók a tulajdonosok. A »tulajdonos diktál« elvet más ügyekben (lásd: amikor a hatalomgyár korábbi társigazgatója szakított a miniszterelnökkel és kirúgott »minden orbánistát« a sajtójából) ezt mindenki természetesnek fogadta el, érdemes lenne most is tisztában lenni ezzel.
2. A hatalomgyár számára a média kizárólag politikai kérdés, nem hisznek abban, hogy létezhet a politikától független (értsd: nem a politikai logikát alkalmazó) újságírás. Amit lehet, megszereznek (ezért is került korábban a Simicska Lajoshoz a legolvasottabb online portál – aztán tőle a mai helyére), amit nem lehet, azt ellenségnek tartják és így is viszonyulnak hozzá. Egyszerű logika, nem nehéz megérteni és alkalmazkodni hozzá.
3. A hatalomgyár nem gyakorol gesztusokat, de fél a politikai veszteségektől: könnyekkel nem érdemes próbálkozni nála, de ha erős ellenállástól tart vagy már azt tapasztal (elsősorban olyat, amire érzékenyek a szavazók), akkor óvatos lesz – ezért is volt az eddig ebben az ügyben, és ezért látunk még mindig újabb és újabb »nemfideszes« döntéshozókat az Indexnél.
4. Akik nem pártmédiát szeretnének vagy éppen ellenzéki médiára vágynak, azok sem tulajdonosként, sem fogyasztóként nincsenek eltiltva attól (és eddig sem voltak), hogy ezért tegyenek is. Az ország sorsáért őszintén aggódó, felelősséget érző, hazafias milliárdosok – ha vannak ilyenek - nyugodtan finanszírozhatnának nem pártsajtóként működő szerkesztőségeket, a tényekre kíváncsi olvasók – ha vannak ilyenek - pedig olvashatnak, nézhetnek, hallgathatnak és ezáltal támogathatnak olyan orgánumokat, amilyeneket értéknek tartanak.
5. A sajtószabadság fontos dolog, de ha valójában annyira nem is fontos elég sok ember számára (hogy politikai erőt képezzenek mellette), akkor nyilván csak addig marad életben, amíg valaki nem lesz elég erős, hatalmas és cinikus ahhoz, hogy a maga érdekei szerint értelmezze. A hatalom bizonyára – sok ügyben - lehetne mérsékeltebb, mértéktartóbb és méltányosabb is, de ha egy országban csak attól függ minden, hogy a hatalmon lévő képes-e a politikai logikát nem a végsőkig elvinni, mert a politikai logika (azaz ebben az esetben valamilyen ellenerő) nem kényszeríti rá erre, akkor ott kár erőlködni.”