Az ősbűn a kiegyezés volt.
„Nem ártana újraolvasni Kossuth Lajos Cassandra-levelét. Trianon megítélésének ügyében a két politikai kurzus narratívája áll egymással szemben. A jobboldali értelmezés a baloldalt teszi felelőssé – azt állítja, hogy Károlyi Mihály és Kun Béla szerepvállalása nélkül sokkal kisebb területet vesztett volna Magyarország. A baloldali világmagyarázat szerint az elmaradt földreform, a sokszor kicsinyes nemzetiségpolitika és a világfolyamatok realitásait tudomásul venni képtelen, háborúpárti elit rángatta bele Magyarországot az első világháborúba, a szinte példátlanul igazságtalan békeszerződés pedig ennek eredménye lett.
Mindkét olvasatban van némi igazság. A történelmi Magyarország ezeréves határait nem lehetett fenntartani – sokkal nagyobb erők diktáltak akkor a térségben, mint a vesztes világháború után meggyengült magyar politika. El kell ismerni a zavarba ejtő igazságot, hogy a trianoni békeszerződésnél igazságtalanabb országcsonkítás is következhetett volna.
Mikor volt a magyarok kezében az ország sorsa? Miként lehetett volna olyan úton tartani a magyar államot, amely nem vezet nemzetkatasztrófához? Úgy gondolom, hogy az ősbűn a kiegyezés volt. Amikor a magyar elit úgy döntött, hogy enged a negyvennyolcból, mert elege lett a passzív ellenállásból, és szándékában állt az üresen kongó kasszát feltölteni, Magyarország jóvátehetetlenül átállt a történelem rossz oldalára. A magyaroknak már akkor nagy gyakorlatuk volt abban, hogy éhezésnek hazudják a félig telt éléskamrát: a hazai elit állásokért, pénzért és befolyásért Európa reakciós nagyhatalmaihoz láncolta az országot – ahhoz az államszövetséghez, mely bukásra volt ítélve.
Magyarország 1867-ben csatlakozott az Európa polgári forradalmainak leverésére létesült Szent Szövetséghez, amely 1849-ben a magyar szabadságharcot is vérbe fojtotta. Magyarország lemondott a polgárosodásról és 1848-ban felhalmozott, tetemes erkölcsi tőkéjéről. Amikor aztán a történelem elszámolt a mai magyarok dédszüleinek nemzedékével, azok nem is értették, miért szaggatják szét hatalmas és szép hazájukat.
Nem tagadom, hogy Deák Ferenc nagyon meggyőzően érvelt a kiegyezés mellett. Meglehet, hogy ha akkor élek, engem is meggyőzött volna az országra váró ötven jó év kilátása és a gyönyörű, liberális világvárossá váló Budapest, ahol olyan nemzetközi színvonalú ellenkultúra szállt szembe a rendszerrel, mint a Nyugat nemzedékei – ez azonban nem teszi helyessé a végzetesen rossz döntést. A trianoni nemzetkatasztrófa ősoka a Habsburg Birodalommal való kiegyezés – figyelmeztetés ez minden eljövendő magyar nemzedéknek, mennyire súlyos árat fizet az, aki elveit aktuális érdekei mentén könnyelműen elveti.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
