Brutális pénzdíj, új versenyszám, innováció a köbön – visszatérnek a világsztárok Magyarországra
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
A védekezés sikerességét valószínűleg az átlagos budapesti polgárnak köszönhetjük. Interjú.
„Kezdjük a koronavírussal és a Pesti úti idősek otthonával. Az ön információi szerint hányan fertőződtek és hányan haltak meg?
A pontos számokat én ugyanúgy az operatív törzs tájékoztatóiból tudom, mint bárki más. Negyvenöt halálesetről és körülbelül háromszáz fertőzésről tudok. Több mint százan viszont felgyógyultak.
Ki a felelős ezekért a fertőzésekért és halálesetekért?
Azt gondolom, hogy a felelősség többféleképpen vethető fel. Az egyik az, hogy ez egy rendszerszintű problémának a megjelenési formája. Nem lehet tíz éven át büntetlenül ilyen mélyen alulfinanszírozni az idősellátást és az egészségügyet. A konkrét felelősség szerintem azé a rossz járványügyi protokollé, amit a kormány kötelezővé tett a védekezés első napjaiban. Írásba adta a kormányhivatal, hogy felesleges a kórházból hazatérő betegeket koronavírusra tesztelni.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiszivárgott prezentációjából az látható, hogy az első kórházi fertőzés március 6-án következett be. Mások szerint ő volt az első fertőzött. Amikor mi azt a levelet írtuk, amiben kértük, hogy a kormány tegye kötelezővé a negatív koronavírustesztet az idősotthonokba visszatérők esetében, akik gyakorlatilag napi szinten ingáznak a kórházak és a szociális intézmények között, hiszen a Pesti útra 2008 óta csak beteg, legalább napi négyórás gondozást igénylő időseket lehet felvenni, akkor már több száz koronavírus-fertőzött volt a kórházakban. Magyarán több száz olyan fertőzés volt, amit úgy kaptak el az emberek, hogy bementek a kórházba egy másik betegséggel. És ezeket az adatokat a kormány pontosan tudta.
A Pesti úti intézmény működése pont annyira jó vagy rossz, mint bármelyik magyarországi idősotthoné. Olyan típusú felelősség az intézményvezető vagy a fenntartó kapcsán, amiről a Fidesz propaganadája beszél, biztosan nincs. Bárki bármit mond, minden létező jogszabályt betartva működött az intézmény, és az összes protokollt betartották.
Ha felelőst keresünk, az a kórházak működésével kapcsolatos rossz protokoll, amelynek a rosszaságát az bizonyítja, hogy ezt vissza is vonták. Ugyanakkor azt a tényt is hozzá kell tenni, hogy a WHO adatai szerint Európában minden második haláleset idősotthonban történt, ehhez képest Magyarországon ez a szám alacsonyabb. Az viszont, hogy a kormány megpróbálta eltitkolni a közvélemény elől, hogy Magyarországon a fertőzést a legtöbben kórházakban kapták el, az szerintem világra szóló botrány kellene legyen.
A világon sehol sem sikerült megvédeni az időseket, például Svédországban, ahol a miniszterelnök nyíltan ki is mondta, hogy kudarcot vallottak ebben. Budapest is kudarcot vallott?
Megint az a kérdés, hogy mihez képest. Ha Szlovákiához hasonlítjuk Magyarországot, akkor igen, a szlovák védekezés sokkal hatékonyabb volt. Ha Olaszországhoz hasonlítunk, akkor meg a magyar védekezés volt rendkívül sikeres. Így hát igen, relatíve sikeres volt a magyar védekezés.
Bár én nem vagyok járványügyi szakértő, az utóbbi időben egy kicsit mindenkinek azzá kellett válni. Valószínűleg van valamiféle közép-európai védettség, mert ezekben az országokban, még Németországon belül is a keleti és a nyugati országrész között van egy szignifikáns különbség, amit a BCG-vel biztosan nem lehet magyarázni, viszont az általam ismert összes elemzés arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az országok kisebb megbetegedési arányai miatt lehet valamilyen egészségügyi, oltásügyi magyarázat.
Ami nagyon fontos, hogy sokkal jobb is lehetett volna a magyar védekezés, ha az egészségügyi rendszer nem válik a fertőzés gócpontjává. Ezt meg lehetett volna akadályozni, például intenzív teszteléssel, amit korábban a kormány kifejezetten ellenzett. Amikor én a kormányülésen rákérdeztem, hogy azért nem tesztelnek többet, mert nincs elég reagens, vagy mert nem értenek vele egyet, egyértelműen az utóbbi választ erősítette meg a miniszter.
És még valami: a védekezés sikerességét valószínűleg az átlagos budapesti polgárnak köszönhetjük, aki irgalmatlanul fegyelmezett volt. Amikor azt mondja nekem a BKK, hogy a tömegközlekedésen a 98 százalék használja a maszkot, miközben nyilvánvaló, hogy valójában nincs szankciója a nem viselésének, akkor le a kalappal a budapestiek előtt.”