„»Oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk, milyen fenn« – énekli a Hobo Blues Band egyik klasszikusa. Hogy miről szól a dal, arról hosszasan lehetne vitatkozni, hiszen mindenki azt hall bele, amit csak akar. Sírva vigadás, évszázados magyar balsors, önsorsrontó döntések, képtelenség a fejlődésre, az előrelépésre, a saját hibáinkkal való szembenézésre. Én ezekre szoktam asszociálni a dal révén, így nem csoda, ha egyből eszembe jutott, ahogy megláttam az MKP fotóját a közösségi hálón
A fényképen egyébként nincsen semmi gyanús: Menyhárt József, Bárdos Gyula és Őry Péter, az MKP vezetői pózolnak Grendel Gáborral, a parlament alelnökével a pozsonyi vár előtt egy szép tavaszi napon. A kontextus az, ami miatt elborul az ember agya. Egy héttel korábban ugyanis egy szinte identikus képpel jelentkezett az Összefogás mozgalom, ahol Mózes Szabolcs és Orosz Örs fogják közre Grendelt. Félreértés ne essék: az égvilágon semmi baj nincs azzal, ha az MKP és az Összefogás képviselői a legerősebb kormánypárt vezető személyiségével találkoznak, aki történetesen magyar és a szlovák parlament alelnöke. De könyörgöm, miért nem tudtak együtt elmenni? Hol van a Magyar Közösségi Összefogás?
Hol a sokat áhított magyar egység, hol a közös fellépés, ha még abból is versenyt csinálnak, hogy ki tud hamarabb szelfizni Grendel Gáborral?
Ezek után képesek faarccal azt mondani, hogy szélesebb összefogás kell? Hogyan beszélhet valaki minden szlovákiai magyar összefogásának szándékáról, ha még azzal sem képes megegyezni, akivel pár héttel ezelőtt még közös választási listán indult?”