„»Ha Kínában szabad lenne a sajtó, talán nem alakult volna ki a világjárvány« címmel jelentetett meg cikket az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet. Egy szabad sajtóért küzdő civil szervezettől érthető, hogy a kínai kommunista állam felelősségét a világjárvány kialakulásában ebből a szempontból közelíti meg. Ugyanakkor egy olyan járvány elszabadulásában, amelynek már most több tízezer áldozata van, hónapokra (talán évekre is) felforgatja szinte az egész bolygó lakosságának életét, és – nem utolsósorban – egy gazdasági világválságot is magával hoz, több a felelőssége egy állami vezetésnek annál, mint hogy cenzúrázza a sajtót.
A cikk szerint, Vuhanban és környékén 86 százalékkal kevesebb ember betegedett volna meg az új koronavírustól, ha a kínai hatóságok nem január 20-án, hanem két héttel korábban vezették volna be a különféle korlátozásokat. Ha pedig december utolsó napjaiban léptek volna, 95 százalékos lehetett volna az esetszám csökkenése. A nemzetközi újságíró-szervezet egyéb példákat is hozott arra, hogy mikor és mivel késlekedett Kína. Az ázsiai ország tudósai ugyan viszonylag hamar megismerték a vírus szerkezetét, ám nem hozták azonnal nyilvánosságra. Kína ugyancsak hibát követett el azzal, hogy a már összegyűjtött egyéb információkat sem publikálta, és emiatt a szomszédos országok is csak késve értesültek a valós veszélyekről.
A globalizált és urbanizált világunkban a járványok terjedésének kockázata rendkívül magas. A jelenlegi körülmények között bármikor elszabadulhat a koronavírus utáni következő világjárvány is. Egy járvány kirobbanásának megelőzésében, vagy a hatásainak minimalizálásában megvan a felelőssége a biológusoknak és más járványügyi szakembereknek is, de a Kínából elszabadult vírus esete is jól mutatja, hogy mennyire fontos a politikai döntéshozók szerepe.”