Koronavavírus: mi a fenéért kéne hinnünk Kínának?

„A kínai állami média hangosan élteti a Kommunista Párt vezetését azért az igen fontos eredményért, hogy nincs több koronavírus-megbetegedés, míg a világ folytatja a küzdelmet a járvány ellen. De miért kéne bárkinek is elhinnie Peking számait, mikor elsődlegesen Peking hallgatása és késedelmei okozták a halálos vírus elterjedését a világon?

Ahhoz, hogy megértsük a hallgatást és halogatást, pusztán csak át kell futnunk az események menetét a koronavírus-járvány kitörésének elején. A dél-kínai Morning Post azt írja, hogy a kínai kormány saját adatai szerint az első COVID-19-es eset 2019 november 17-én volt tudomásuk. Ettől kezdve december 27-ig egyre nőtt a betegek száma Wuhanban. 

December 27-re már a központi kommunista kormány egészségügyi hivatalnokai tudtak az új koronavírusról, Wuhanban pedig 180 eset volt. Mégis Peking december 30-ig várt az Egészségügyi Világszervezet kínai irodájának értesítésével, és semmit nem tett a kínaiak informálása érdekében.

Ugyanezen a napon a korai felfedezők, mint Dr. Ai Fen és Dr. Li Wenliang megpróbálták értesíteni a kollégáikat és saját ismerőseiket az új, gyanús, SARS-szerű vírusról, de a wuhani rendőrség szemrehányást tett nekik »rémhírek« terjesztése miatt.

Január 5-re kínai kutatók Sanghajban feltérképezték a vírus egész genomját, és »megfelelő megelőzési és kontrollszabályok« bevezetését javasolták a köztereken. De Peking nem vette figyelembe a figyelmeztetést, és január 9-ig nem hozta nyilvánosságra a genomtérképet. A wuhani hatóságok még január 11-én is azt állították, hogy a tartományban csak 44 eset van.

Wuhan január 11-17 között sem jelentett új eseteket – ekkor tartották a városban a Kommunista Párt Hubei tartománybeli tagozatának találkozóját. A Kínai Kommunista Párt pedig ismert arról, hogy ahol a pártelit találkozót tart, ott tilos rossz híreket megjelentetni.

Még azután is, hogy Thaiföldről jelentették az első Kínán kívüli esetet január 13-án, a kínai hivatalosságok január 15-én azt mondták a tévében, hogy az emberi továbbadás veszélye kicsi. Az emberek, nem tudva a veszélyről, nem tették meg a szükséges lépéseket, és az élet ment tovább, beleértve a tömeges fogadásokat. Amikor Peking január 23-án vesztegzárat jelentett be, már ötmillió ember hagyta el Wuhant, és a vírus világon való szétterjedése megállíthatatlanná vált.

Miért számít az események rendje a korai hetekben? Egy új kutatás szerint »ha az ország egy, kettő vagy három héttel korábban tesz lépéseket, akkor az esetek száma 66, 86 vagy 95 százalékkal lett volna kevesebb – s jelentősen csökkent volna a földrajzi terjedés is.«

Más szavakkal: ha a Kommunista Párt december vége, január eleje környékén lépett volna, kevesebben kapták el volna a koronavírust és kevesebben haltak volna meg, más országoknak nem kellett volna lezárniuk a határaikat, legtöbbünk pedig élhetné az életét úgy, mint addig, s nem kellene aggódnunk, hogy lesz-e elég vécépapír.

Mindezzel együtt a Kommunista Párt viselkedése a járvány kitörése óta nem ad okot a bizalomra. A kínai kommunisták ugyanis dezinformációs kampányt indítottak, hogy az Egyesült Államokat tegyék felelőssé a wuhani járványért. Peking kiutasított jópár amerikai újságírót is, szóval kevesebben vannak, akik ellenőrizni tudják a kommunisták állításait.

Odahaza a kínai kormánycenzorok az olyan netes cégek, mint a Tencent segítségével már december elején cenzúrázni kezdték a koronavírussal kapcsolatos posztokat, lekapcsolták az azzal kapcsolatos honlapokat, online fórumokat, és blokkolták a vonatkozó kulcsszavakat; és persze törölték az Xi Jinping pártvezetővel és a párt helyzetkezelésével szemben kritikus posztokat is, beleértve egy interjút Dr. Ai Fennel.”