A kormánynak nincs hitele, csak a fanatikus hívők előtt.
„A kormány akcióinak mindig vannak politikai elemei. A mögöttes megfontolások a kormány tájékoztatásából soha nem hiányoznak, mert (valószínűleg minden) kormány minden döntésében és megszólalásában arra is sandít, hogy mi is lesz az adott ügy politikai következménye, mire készteti majd a választókat. Most az alapállás is bizonytalan. Nem tudható, hogy a vírus milyen hatással és milyen hosszan támad Magyarországon, Európában, világszerte.
A kormány ebből akkor jöhet ki jól, ha láthatóan uralja a helyzetet, ha gondoskodik a betegekről, ha képes megfékezni a járványt. Vagyis a tájékoztatásban eleve fellelhető a habozás, jóllehet a kormány igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy a hatóságok és az egészségügyi szolgálatok kiválóan felkészültek a kór terjedésére, az emberek ezt kétkedéssel fogadják. Mert valójában senki nem tudja igazán, hogy mire is kellene felkészülnünk, ugyanakkor a honi egészségügyben alapvetően nincs elég orvos (járványügyi szakorvos), laboratórium, szakképzett személyzet, eszköz és karantén-felszerelés. Vagyis nem hihető, hogy a magyar egészségügy komoly, nagy járványt képes kezelni, mert ehhez nincs elég eszköze.
A hitetlenség másik oka, hogy Orbán Viktor kormánya gondokról-bajokról soha még megalapozott, hiteles információt nem közölt a választókkal. Pillanatnyi érdeke szerint vagy eltúlozza, vagy bagatellizálja a rossz híreket, vagy éppen semmit sem közöl népével, netán kitalál meg nem történt dolgokat. A bajok oka mindig Soros, Gyurcsány és az ellenzék, vagy az Unió. A kormánynak nincs hitele, csak a fanatikus hívők előtt, akiknek mindegy, hogy valami tegnap (pl. klímaválság) csak nevetséges ellenzéki kitaláció volt, ma pedig már a kormányprogram része. (Migráns ide be nem teszi a lábát, mert lehet, hogy fertőző beteg.) És amit Orbán tesz, azt jól teszi, amit mond, azt jól mondja. Jó barátja, Erdogan is igazolhatja. A tények pedig mit sem számítanak.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
„Ha Magyar hatalomra kerül, nem fogja megvétózni Ukrajna EU-csatlakozását. A fő magyar ellenzéki politikus túlságosan nagyra értékeli a jó kapcsolatokat Brüsszellel, ezért hatalomra kerülése után nem fog többé felesleges fejfájást okozni az Európai Uniónak” – állítják az ukránok.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
A Maxima című műsorban adott megszólalásában Benjamin Netanjahu egyértelművé tette: a nemzeti határok védelme nem politikai ízlés kérdése, hanem a túlélés alapfeltétele. Szerinte ha egy állam nem képes ellenőrizni, ki lép be a területére, akkor idővel magát az országot is elveszíti.
Az emberek elsöprő többsége Orbánt akarja és nem Pojácát. Fenyegetőzni persze ettől még lehet. Horváth K. József írása.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője több fontos pontban is egyetért Orbán Viktorral, lenyűgözte a kormányfő sajtótájékoztatója, de az alpesi ország „horrorszilveszteréről” is elmondta a véleményét.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
