Fehérterror, Horthy, források – Válasz Máthé Áronnak

2020. március 16. 10:42

Máthé megállapításai és kérdésfeltevései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy termékeny és előremutató vita indulhasson meg a Nemzeti Hadsereg és Horthy Miklós 1919–1920-as tevékenységéről.

2020. március 16. 10:42
Gellért Ádám
Clio Intézet

„Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese a vasarnap.hu oldalon Legendák helyett inkább kérdések címmel közölt cikket. Ebben az index.hu-n 2020. február 16-án megjelent Fehérterror: gyilkosságok felsőbb parancsra című írásomra reflektált. Úgy gondolom, hogy megállapításai és kérdésfeltevései hozzájárulnak, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az események 100. évfordulóján termékeny és előremutató vita indulhasson meg a Nemzeti Hadsereg és Horthy Miklós 1919–1920-as tevékenységéről. A válaszcikket a Máthé Áron írását leközlő vasárnap.hu-n kívántuk megjelentetni, viszont az oldal szerkesztősége – megkeresésünk ellenére – erre nem adott lehetőséget. Ez az írás annak a kibővített és lábjegyzetekkel ellátott változata.

A cikkemben a következőképp fogalmaztam: »száz éve lappangó bizonyítékok: eddig ismeretlen korabeli iratok alapján egyre biztosabbra vehető, hogy a Nemzeti Hadsereg tiszti különítményei 1919 augusztusában a szegedi hadügyminisztériumtól kaptak szóbeli felhatalmazást gyilkosságok elkövetésére«. Majd úgy folytattam, hogy »a történész ritkán talál ilyen egyértelmű és a tettesek által írt korabeli iratot. Az elmúlt száz év kutatásai során ez az első olyan írásos dokumentum, amelyik bizonyítékként szolgál, hogy létezett felsőbb szóbeli parancs a kommün vélt vagy valós támogatóinak kivégzésére«. Ezek után közöltem az egyik gyilkosság napján készült, kézzel írt jegyzőkönyv leiratát, majd pedig több korabeli hadbírósági eljárás anyagából idéztem a gyilkosságokban résztvevő tisztek mindezt megerősítő vallomásait.

Mitől és miért újdonság ez? Amikor a szakirodalomban ez a kérdés egyáltalán előkerült, a szerzők Prónay Pálnak az események után több mint húsz évvel később (1943-ban) összeszerkesztett feljegyzéseire szoktak hivatkozni. A közölt irat és vallomások megerősítik és kiegészítik az eddigi tudásunkat. A források értékelése szempontjából ugyanakkor nagy különbség van egy korabeli irat, valamint az elkövetők korabeli tanúvallomása és egy évtizedekkel később – a Horthy Miklóssal akkor már szemben álló ember által – írt visszaemlékezés között.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Rugo
2020. március 17. 09:39
takarodjál anyádba, faji alapon, ahogy jöttél!
Európai téridő
2020. március 16. 18:53
És a hivatkozott iratok hitelességét igazoló iratokkal mi a helyzet?
Elmer
2020. március 16. 15:45
Gellért elvtárs piszkos vízzel mosogat..
Elmer
2020. március 16. 15:35
Amikor a szakirodalomban ez a kérdés egyáltalán előkerült, a szerzők Prónay Pálnak az események után több mint húsz évvel később (1943-ban) összeszerkesztett feljegyzéseire szoktak hivatkozni." Írja Gellért elvtárs. No nézzük: Edgar v. Schmidt Pauli: HORTHY MIKLÓS tengernagy, népi hős és kormányzó című könyve Máthé Erika, a magánkiadó előszavából : Prónay naplóját 1963-ban adták ki, a legsötétebb kommunista időkben. Még, ha az ő naplója is, lehet hiteles az, amit állít? Valószínűleg gyűlölte Horthyt, amiért 1921-ben nyugállományba helyeztette és elbocsátatta. Ezek után bármit leírhatott a naplójában Horthy ellen, hogy bosszút álljon sérelmén. Prónay naplójából én csak ezt a két mondatot tudom jó szívvel idézni: A Gellért-szállónál Horthy köszönő válaszában a hangsúlyt a bűnös Budapest lakolni fog mondatára helyezte. Nagyon kár, mert ezt nem igen éreztük meg az utána következő évek folyamán mi, akik a fent jelzett rendszabályozást mindig vártuk és óhajtottuk, mert sem az a néhány zsidó, akik azután még meg lettek verve, vagy az a zsidó zongoragyáros halála, akit a Kovács testvérek elgajdeszoltak, nem merítették ki a forradalom, azután a kommunizmus előidézőinek a visszajáró kölcsön fejében érdemben való bűnhődését. Horthy iránti gyűlölettől fröcsögő naplójában észrevétlenül éppen ezzel a két mondatával rehabilitálja Horthy Miklóst. [email protected] sajnos az idézőjeleket, gondolatjelektet nem tűri a mandiner.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!