A romagyilkos és a propagandasajtó románca

„Akadozhat Kiss Árpád irodalmi munkássága a szegedi Csillagbörtönben. Az általában a gnosztikusokkal, s különösen Hermész Triszmegisztosszal foglalkozó beígért nagy mű elkészültét megakaszthatja a rendszeres perújítási indítvány-írás. Kiss Árpád nem akármilyen intellektus, az úgynevezett romagyilkosságok pereinek tárgyalásán az eljárás korlátos számú követői (e sorok írója ilyen volt) meggyőződhettek arról, hogy a halálkommandó vezetője alaposan kigyúrta magát a Btk-ból, perrendtartásból és büntetőeljárás-jogból. A 167 napos elsőfokú tárgyaláson dr. Miszori László bíró tanácsa előtt a nyomozati, elsősorban a helyszínelési elégtelenségekre Kiss Árpád alaposan rámozdult, főként a DNS-minták elemzéséért felelős hemogenetikai szakértőt szuttyogtatta, különösebb számára pozitív eredmény nélkül; noha az nyugodtan kimondható, hogy ilyen súlyú ügyben ennyire trehány nyomozás talán sosem zajlott a magyar kriminalisztika ezeréves történetében.

Bérdi Zsolt ügyvéd, aki Kiss Árpád védője volt az első-, és másodfokú eljárásban – Kisst a Kúrián már mostani ügyvédje, Józsa Edina képviselte – azt válaszolta megkeresésemre, miszerint mire föl és miért most került elő ez a téma: »fogalmam sincs, ezek bénázások, nem tudom mire alapozzák«. A perújrafelvételnek ugyanis új tényre kell alapoznia, kérdés, mi lehet az új tény, és mi indokolja az időzítés időpontját. A kormánypárti médiatermék azt írja, hogy »a korábbi eljárás során nem derítették fel megfelelően a szocialista kormányzat, illetve a titkosszolgálatok szerepét a történtekben«.”