A cél megmutatni a hatalmi és kultúrfölényt

„Az egyértelmű és nem is titkolt terv, hogy részben az 1945 előtti hatalmi szimbolikát, illetve a 19. század végi neobarokk, neoreneszánsz stílust kívánják helyreállítani. Miért baj ez?

Mert megváltozott a Várnegyed történelmi szerepe, a status quo. A II. világháború nagyon nagy pusztítást végzett itt, a megmaradt épületeket részlegesen helyreállították, a foghíjakra pedig a középkori vár építészetéhez igazodó, arányos épületeket terveztek a kortársak. A lakosság birtokba vehette a Várnegyedet, kulturális funkciót kaptak a középületek és a palota is. Az a sétány például, amiről a Dunára látni, 1945 óta mindenki által használható volt. Most magánkert. A helyreállított és visszaépített, valamint a továbbiakban visszaépíteni szándékozott, zömében a Várnegyed morfológiájától idegen, Hauszmann által létrehozott paloták kormányhivatalok, minisztériumok lesznek. Nagyon-nagyon érdekes dolgot talált egy kollégám, Torma Tamás. Fülep Lajos művészettörténész írt egy cikket 1947-ben, akkor, amikor az országnak döntenie kellett, mit csináljon az újjáépítéskor többek között a Várral. Idézem, mert elképesztően aktuális: »Nem elég, hogy a Pénzügyminisztériumot gótikusan építették fel – ez arra vonatkozott, amit az 1900-as évek elején tettek –, fel is tették a Várhegy tetejére a mindennapi élet forgásán kívül. Odatették a Belügyminisztérium egy részét, a Honvédelmi Minisztériumot, a román stílusú levéltárat, a Miniszterelnökséget, az Állami Nyomdát és egyebet. Hogy valamikor a hegyre várat építettek, a várba királyi palotát, ezek közelébe a főhivatalokat, szükségszerű, kényszerű és észszerű volt. De amikor a vár nem volt vár, király se lakott benne, odatették ezeket a hivatalokat, nem volt se célszerű, se észszerű, a hatalmát fitogtató bürokráciának és a nemzeti fennhéjázásnak önmagát mindennapi élet profán szükségletei fölé való fölmagasztalása volt. Ezért nagyobbították meg a királyi palotát ’86-ban 860 termesre, mert ha nem is lakik benne király, mutassa meg, hogy hatalmas ország királyának a palotája. Hogy a vár gyönyörű arányait és egyensúlyát agyonütik vele, azzal nem törődtek. Sőt a vár másik végére, nyilván az egyensúly helyrebillentésére, odaillesztették a levéltárat is, ugyancsak valamit megmutatni. Megmutatni a nemzeti, hatalmi, a gazdasági fölényt, és külön a sokat emlegetett kultúrfölényt.« Ezt 1947-ben írta Fülep Lajos. 

Ez megdöbbentő. Azért szólalt fel, nehogy valakinek eszébe jusson ezt a dolgot megismételni. Azért az beszédes, hogy az Orbán-kormány egy olyan negyedet állít helyre magának a budai Várban, ami már megépítésekor is retrográd és hamis volt.

Gondoljon bele, amikor Hauszmann ezeket a középületeket neoreneszánsz, klasszicista stílusban megtervezi (egyébként később ezekben működik majd Horthy kormánya – A szerk.), akkor abban a korban vagyunk, amikor itt dolgozik Budapesten Otto Wagner, Lechner Ödön pedig megalkotja modern, szecessziós, ma már emblematikus épületeit. Hauszmann felborította a középkori Várnegyed építészeti arányait, hercegi palotákat, a jellemzően egy-két emeletes házak mellé magas épületeket tervezett. Éppen ehhez megy vissza a mostani kormányzati építkezés. Az utolsó csepp a pohárban a külügyminisztériumi épülettömb visszaépítésének a terve a Hunyadi utca kanyarulatában.

Ez is megsemmisült az ostromban.

Igen. Ez egy nagy tömb, ami mögött az eredeti, középkori alacsony házsor húzódik. Ez ellen emeltek szót a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia építészei, akik írtak egy petíciót. 

Azt elfogadná, hogy kortárs beépítéssel valósítsanak meg itt egy kormányzati negyedet?

Nem. A kormányzati negyed nem idevaló. A szocializmus talán egyik legjobb lépése az volt, hogy a Vár egésze közösségi, kulturális funkciót kapott. Ennek így kellett volna maradnia.”