A cél megmutatni a hatalmi és kultúrfölényt

2020. március 30. 07:07

A szocializmus egyik legjobb lépése az volt, hogy a Vár egésze közösségi, kulturális funkciót kapott. Interjú.

2020. március 30. 07:07
Csomay Zsófia
168 Óra

Az egyértelmű és nem is titkolt terv, hogy részben az 1945 előtti hatalmi szimbolikát, illetve a 19. század végi neobarokk, neoreneszánsz stílust kívánják helyreállítani. Miért baj ez?

Mert megváltozott a Várnegyed történelmi szerepe, a status quo. A II. világháború nagyon nagy pusztítást végzett itt, a megmaradt épületeket részlegesen helyreállították, a foghíjakra pedig a középkori vár építészetéhez igazodó, arányos épületeket terveztek a kortársak. A lakosság birtokba vehette a Várnegyedet, kulturális funkciót kaptak a középületek és a palota is. Az a sétány például, amiről a Dunára látni, 1945 óta mindenki által használható volt. Most magánkert. A helyreállított és visszaépített, valamint a továbbiakban visszaépíteni szándékozott, zömében a Várnegyed morfológiájától idegen, Hauszmann által létrehozott paloták kormányhivatalok, minisztériumok lesznek. Nagyon-nagyon érdekes dolgot talált egy kollégám, Torma Tamás. Fülep Lajos művészettörténész írt egy cikket 1947-ben, akkor, amikor az országnak döntenie kellett, mit csináljon az újjáépítéskor többek között a Várral. Idézem, mert elképesztően aktuális: »Nem elég, hogy a Pénzügyminisztériumot gótikusan építették fel – ez arra vonatkozott, amit az 1900-as évek elején tettek –, fel is tették a Várhegy tetejére a mindennapi élet forgásán kívül. Odatették a Belügyminisztérium egy részét, a Honvédelmi Minisztériumot, a román stílusú levéltárat, a Miniszterelnökséget, az Állami Nyomdát és egyebet. Hogy valamikor a hegyre várat építettek, a várba királyi palotát, ezek közelébe a főhivatalokat, szükségszerű, kényszerű és észszerű volt. De amikor a vár nem volt vár, király se lakott benne, odatették ezeket a hivatalokat, nem volt se célszerű, se észszerű, a hatalmát fitogtató bürokráciának és a nemzeti fennhéjázásnak önmagát mindennapi élet profán szükségletei fölé való fölmagasztalása volt. Ezért nagyobbították meg a királyi palotát ’86-ban 860 termesre, mert ha nem is lakik benne király, mutassa meg, hogy hatalmas ország királyának a palotája. Hogy a vár gyönyörű arányait és egyensúlyát agyonütik vele, azzal nem törődtek. Sőt a vár másik végére, nyilván az egyensúly helyrebillentésére, odaillesztették a levéltárat is, ugyancsak valamit megmutatni. Megmutatni a nemzeti, hatalmi, a gazdasági fölényt, és külön a sokat emlegetett kultúrfölényt.« Ezt 1947-ben írta Fülep Lajos. 

Ez megdöbbentő. Azért szólalt fel, nehogy valakinek eszébe jusson ezt a dolgot megismételni. Azért az beszédes, hogy az Orbán-kormány egy olyan negyedet állít helyre magának a budai Várban, ami már megépítésekor is retrográd és hamis volt.

Gondoljon bele, amikor Hauszmann ezeket a középületeket neoreneszánsz, klasszicista stílusban megtervezi (egyébként később ezekben működik majd Horthy kormánya – A szerk.), akkor abban a korban vagyunk, amikor itt dolgozik Budapesten Otto Wagner, Lechner Ödön pedig megalkotja modern, szecessziós, ma már emblematikus épületeit. Hauszmann felborította a középkori Várnegyed építészeti arányait, hercegi palotákat, a jellemzően egy-két emeletes házak mellé magas épületeket tervezett. Éppen ehhez megy vissza a mostani kormányzati építkezés. Az utolsó csepp a pohárban a külügyminisztériumi épülettömb visszaépítésének a terve a Hunyadi utca kanyarulatában.

Ez is megsemmisült az ostromban.

Igen. Ez egy nagy tömb, ami mögött az eredeti, középkori alacsony házsor húzódik. Ez ellen emeltek szót a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia építészei, akik írtak egy petíciót. 

Azt elfogadná, hogy kortárs beépítéssel valósítsanak meg itt egy kormányzati negyedet?

Nem. A kormányzati negyed nem idevaló. A szocializmus talán egyik legjobb lépése az volt, hogy a Vár egésze közösségi, kulturális funkciót kapott. Ennek így kellett volna maradnia.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2020. március 30. 16:09
Már miért kéne belenyugodni abba, h. amit a sok szempontból aranykor előző századforduló a Várban megteremtett, azt a II. háború "szerencsére" elpusztította? Miért kéne a "jó ízlés" nevében veszni hagyni? Akár a Várkert Bazárt is így kellett volna? Fáj a politikai ellentábor látható eredménye, de ne reménykedjenek, ami most fölépül, az marad. Szerintem szép és mindnyájan gazdagodtunk azzal, ami már elkészült.
Análpápa
2020. március 30. 14:15
"A II. világháború nagyon nagy pusztítást végzett itt, a megmaradt épületeket részlegesen helyreállították, a foghíjakra pedig a középkori vár építészetéhez igazodó, arányos épületeket terveztek a kortársak." Ezért az egy mondatért agyon kéne lőni. Ha a középkorban lettek volna kommunisták, ők is bizonyára nagy betonkockákat építettek volna a várba.
Rugán
2020. március 30. 13:56
Persze, a nyugati felett lenne ideális, optimális robbantási helyek megjelölésével. Minden valamire való nemzetnek van történelme és annak tárgyi építészeti emlékei, sajnos sokszor romjai. Egy vár történelmi helyként és hatalmi jelvényként is fontos, már akinek. Az, hogy ezeken a helyeken visszaállítanak épületeket és funkcióval is megtöltik, hát nem hinném, hogy főben járó bűn. Minden ma megbecsült épületünk körül, a saját korában, nagy viták voltak.
Box Hill
2020. március 30. 10:18
A kádári közösségi funkció abban állt a Várban, hogy bontási téglát kellett pucolni mint kivezényelt diák.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!