Felveszi-e a kesztyűt a magyar mezőgazdaság az időjárási anomáliakkal? A klímakutató elárulta!
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Egészen elképesztő, mit meg nem lehet tenni a székelyföldi sajtó egyes helyein.
„Például évek óta próbálom mondani, hogy a magát Háromszék legolvasottabb lapjának tartó napilapban meglehetősen gyakran jelenhetnek meg xenofób, uszító, rasszista, homofób stb. tartalmak, tehát a gyűlöletarzenál minden darabja megtalálható az oldalain. Ezt az erdélyi magyar értelmiség fejcsóválva, nevetve, vagy közömbösen nézi, mintha nem alakítaná egy újság az olvasói közéleti gondolkodását, főleg, ha ideológiai tekintetben monopolhelyzetben van. Ugyanígy tekint rá a lapot pénzelő politikum is, amely – meggyőződésem, hogy – nem számol azzal, hogy milyen hatásai lehetnek egy beért uszításnak, és hogy majd nehéz lesz ehhez igazítani a retorikát. Jóindulatúan feltételezem, hogy nem pont erre spekulálnak.
Legutóbb az a Borbély Zsolt Attila követett el egy álnok szöveget, akit „politológusként és közíróként” szoktak jellemezni, holott még egyetlen olyan, a szakmai mércét megütő elemzését sem olvashattuk, amely ezt a címkét igazolná. BZSA, aki évekkel ezelőtt Jobbik-szimpatizáns volt, aztán a párt néppártosodása után a Fidesz mellé állt, most éppen Klímahiszti címen értekezik arról, hogyan használják fel a »zöld ideológiát« a baloldaliak arra, hogy szárnyra kapjanak. Ezzel önmagában persze nem lenne probléma, végül is a baloldal valóban sokkal sikeresebben építi be a saját politikáiba a klímaváltozással szembeni fellépést, mint a jobboldal, amelynek nem sikerülhet elszakadnia a tőkések profittermelésének szolgálatától, a szabadpiac mindenhatóságába vetett fundamentalista hittől, és általában attól, hogy ne a globális korporatizmusra, hanem a lakosságra tolják a felelősséget. Persze minden országnak más és más zöld pártjai, mozgalmai vannak, szóval e fenti néhány mondattal szépen lehetne vitázni, lehetne elemezni, hogy mitől jobb az alternatívája a magyar (szélső)jobbnak ebben a kérdésben.
Mert Borbély ugyan megemlíti, hogy lám, lám, Áder János és Orbán Viktor is milyen fontosnak tartják a klímaváltozás elleni küzdelmet, abba viszont nem megy bele, hogy Áder tulajdonképpen mennyire is kompetens ezekben a témákban, vagy Orbán médiája hogyan is torzítja el a a klímaváltozás társadalmi és civilizációs felelősségét. Továbbá azzal sem foglalkozik, hogy Orbán a német autóipar összeszerelő üzemeként képzeli el Magyarországot, vagy éppen most vásároltatja fel az állammal a veszteséges és az egyik legnagyobb szennyező hőerőművet, mert hát Mészáros Lőrincet nem szabad az út szélén hagyni. És ez csak néhány példa. Borbély Zsolt Attila elhiszi Orbán Viktornak, csak azért, mert a miniszterelnök ezt deklarálja.
Ennél azért többről is lehetne beszélni, sok mindent el kellene megmagyaráznia a politikai jobboldalnak és a jobboldali publicistáknak ahhoz, hogy a jövő megóvásában betöltött szereplőkként hitelesnek tüntessék fel magukat, de Borbélynak esze ágában sincs érvelni. Ahelyett, hogy érvekkel győzné meg az olvasót, inkább átveszi a szélsőjobb retorikát. Szerinte Greta Thunberg amúgy csak egy »beteg kislány«. Tehát az alternatív Nobel-békedíjast, a Time szerint az év emberét ennyire méltatja az árnyalt tollú kritikus, őt, aki olyan globális mozgalmat hozott létre, amely több-kevesebb sikerrel, de mégiscsak arra törekszik, hogy azon politikusok alól kapja ki a szőnyeget, akik nem hajlandók komolyan venni a fiatalok hangját.”