„Miközben tetőfokára hág a vírustól való félelem, a palaui videó keringeni kezd az Egyesült Államokban és Európában, hogy újraélessze a régi narratívát más népek, elsősorban persze az ázsiaiak állítólagosan undorító étkezési szokásairól. A rovarokat, kígyókat, vagy egereket fogyasztó kínaiakról, vagy más ázsiaiakról készült képek gyakran keringenek a közösségi médiában és kattintásvadász weboldalakon. Jelen esetben mindezt egy másik régi, rasszista elképzeléssel is vegyítették, jelesül azzal, hogy a »mocskos« kínaiak hordozzák a vírust. Sok amerikai sokáig abban a hitben élt, hogy – ahogy a New York Daily Tribune írta 1854-ben – a kínaiak »minden képzeletet felülmúlóan civilizálatlanok, mocskosak és aljasok«. Ma ugyanezeket a képzeteket társítják más népcsoportokhoz, például a dél-amerikai menekültekhez, de ugyanúgy élnek még néhány nyugati Kínáról alkotott gondolataiban is.
Ezek az előítéletek félelmet és rasszizmust szíthatnak. Ahogy egyre terjed a vuhani vírus, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy a kínaikat mint csoportot teszik felelőssé a hordozásáért és a terjesztéséért. Olyan országokban, mint Malajzia és Indonézia, ahol már most is konfliktusok övezik a kínaiakat, nagyon rossz vége lehet az ilyesminek. A Nyugaton, főként a Trump-adminisztráció alatt, mind a kormány, mind a lakosság előítéletesebbé válhat.
A vadállatok kezelése lehet a vírus gyökere. A legtöbb kínai városban még mindig léteznek olyan nedves piacok, ahol élő állatokat lehet vásárolni többnyire gyógyászati vagy élelmezési céllal, és eredetileg éppen a huani halpiacot tartották a járvány kiindulópontjának. A kínai kormány be is tiltotta a vadállatokkal történő kereskedelmet a járvány lecsengéséig.
De, ahogy kiderült, talán nem is a piac okozta a járvány kitörését. Egy új tanulmány szerint a korai áldozatok nem is kerültek kapcsolatba a piaccal. És habár a vírus jelenleg úgy tűnik, hogy tényleg a denevérektől származik, még mindig nem egyértelmű, hogyan került át az emberekre. Elég valószínű, hogy a bőregerek elfogyasztásának nincs hozzá köze.”