De persze ezt a történetet el lehetne mesélni szimplán, mint egy egy Lincoln-ellenes merényletet. És biztosan lenne, aki ilyen szimpla történetként mesélné el. De lehet ezt máshogyan is. Például úgy, hogy valaki elkezdi firtatni: ártatlan avagy bűnös volt-e a nő? Egy fiatal ügyvéd, aki nem mellesleg háborús hős; nos. ő lesz a déli érzelmű és Lincoln-ellenes nő védője. Mert hát per lesz, s a per célja: példát statuálni.
Hogyan is mondja a történet egyik potentátja, Stanton hadügyminiszter? „Minden jogunk megsemmisül, ha a nemzet megszűnik létezni”. S hogyan semmisül meg a nemzet (s ez által a jog)? Ha a hivatalos hatalom nem szolgáltat elégtételt. Ha a perbefogott merénylőket mind egy szálig nem küldi a másvilágra.
Hiába tehát a fiatal ügyvéd minden mást felülíró harca az igazság, a nő ártatlanságának bebizonyítása után. A nőt – a férfiakkal együtt – végül kivégzik. Az igazság nem győz, azazhogy: utólag győz. Az Amerikai Legfelső Bíróság egy évvel a per után törvényt hoz arról, hogy ilyen esetekben polgári peres eljárást kell lefolytatni (merthogy az ominózus per katonai bíróság előtt zajlott).