Az egyik legfontosabb feladat, hogy mostantól már ne fektessünk fosszilis energiával összefüggő beruházásba, így a belső égésű autógyárakba sem.
„Hol tartunk most? A 24. vagy a 25. órában?
Vannak olyan rendszerek, amelyekben a 25. órában vagyunk. Attól félek például, hogy a koralljainkat már nem lehet megmenteni. Pedig a Földön körülbelül félmilliárd ember megélhetése függ a korallszirtek élővilágától. A halászattól kezdve a turizmuson át egész gazdasági ágakról van szó, hiszen az összes tengeri hal negyedének a tápláléklánca a korallszirtek élővilágánál kezdődik. A másik fontos jelenség, amelyben túlmentünk a ponton, ahonnan nincs visszatérés, az Északi-sark hósapkájának olvadása. Arra számíthatunk, hogy a jövőben az Északi-sark nyáron jégmentes lesz. Vannak, akik ennek örülnek, mert arra szeretnének hajózni vagy hozzá szeretnének jutni azokhoz a természeti kincsekhez, amelyek feltárulhatnak a jég alatt, ám ez a jelenség annyira megváltoztatja az egész északi félteke időjárását, hogy hatalmas hőhullámokra, aszályokra, más szélsőséges jelenségekre kell felkészülnünk.
Mi a legsürgősebb teendő?
Egyszerre sok minden lenne sürgős. Már annyira elkéstünk, hogy csak akkor adhatunk tovább élhető bolygót a gyermekeinknek, ha egyszerre több ponton is változtatunk az életünkön. Gondoljunk bele! A Föld hárommillió éve nagyjából hasonló a mostanihoz, azóta jelentek meg a dinoszauruszok a Földön. Az ipari forradalom előtt a bolygó átlagos hőmérséklete 14 Celsius-fok volt. Ennél a hárommillió év alatt volt négy fokkal hidegebb is, a jégkorszak idején, hatalmas térségekben kilométeres mélységű jégpáncéllal, máskor pedig maximum két fokkal melegebb volt. Viszont hárommillió év alatt ennél sohasem volt magasabb a hőmérséklet. Ez tette lehetővé az emberi civilizáció kialakulását is. Most Ausztráliában pedig olyan viszonyok alakultak ki a nyári 40 pluszos hőmérséklettel, ami már az emberi elviselhetőség határán van. Mi ugye 36 fokon működünk, és az életünk feltétele a folyamatos hőleadás. Fontos tehát, hogy hosszú távon ennél hűvösebb környezetben legyünk. Nagy bajt jelez, amikor három-négy fokkal felmegy a hőmérsékletünk, magas lázunk van. 36 foknál melegebben csak izzadással tudunk hőt leadni, ám hosszú időn át ez nem megy: a testhőmérsékletünknél melegebb környezet megterheli a májat és az egész szervezetet. Nem is tudunk tartósan fizikai erőfeszítést kifejteni, amikor 30-32 foknál melegebb van. Az emberi szervezet működésének tehát valójában nagyon szűkre szabott hőmérsékleti feltételei vannak.
Ön mit javasolna a politikusoknak?
Az egyik legfontosabb feladat, hogy mostantól már ne fektessünk semmilyen, a fosszilis energiával összefüggő beruházásba. Ennek pedig a belső égésű motoron alapuló autógyárakra is vonatkoznia kell. Ugyanakkor meg kell oldanunk a közlekedés irdatlan problémáit is, mert a mai, 19. században gyökerező városi közlekedési rendszerek nem tudják kiszolgálni a 21. század városait. Újra kell gondolni a városainkat. Az nem fog menni, hogy a megapolisz egyik szélén éljünk, a másikon dolgozzunk, a harmadik irányban a bevásárlóközpont legyen, a negyedik helyre pedig a gyerekért autózzunk az iskolába. Olyan városokat kell létrehoznunk, ahol a napi szükségletek legnagyobb része kielégíthető gyalogos, kerékpáros vagy rollertávolságban. A nemzetközi kereskedelmet is át kell alakítani, az élelmiszer-ellátásnak a jövőben sokkal jobban a helyi gazdaságra kell épülnie.
A magyar kormány éppen most fogadott el klímastratégiát. Magyarország Nobel-díjas klímakutatójaként részt vett-e annak kidolgozásában?
Nem. Igaz, voltak egyeztetések egy olyan bizottsággal is, amelynek én meghívott tagja vagyok. Sajnos az ülések időzítése olyan szerencsétlenül alakult, hogy azokra nem tudtam elmenni.
Azt hittem, hogy ha valakit, hát Önt biztosan bevonták ebbe a munkába.
Ha a munkába nem is, de az egyeztetésbe igen. Most nagyon nehéz minden kelet-közép-európai kormány dolga, mert az EU számára rengeteg dokumentumot kellett kidolgozni egyszerre, így azok rohanásban készültek. De nyilván megpróbáltak mindent beleadni. Talán akkor lehetett volna még szélesebb a konzultáció, ha lett volna több idő és több emberi erőforrás.”
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Ha a régiós országok kétgyermekes családjait nézzük, akkor a magyar családok nettó jövedelmének vásárlóértéke az egyik legjobb – mutatom grafikonon!
Veszélyben az idei karácsonyi szezon slágertermékére.
