Ön mit javasolna a politikusoknak?
Az egyik legfontosabb feladat, hogy mostantól már ne fektessünk semmilyen, a fosszilis energiával összefüggő beruházásba. Ennek pedig a belső égésű motoron alapuló autógyárakra is vonatkoznia kell. Ugyanakkor meg kell oldanunk a közlekedés irdatlan problémáit is, mert a mai, 19. században gyökerező városi közlekedési rendszerek nem tudják kiszolgálni a 21. század városait. Újra kell gondolni a városainkat. Az nem fog menni, hogy a megapolisz egyik szélén éljünk, a másikon dolgozzunk, a harmadik irányban a bevásárlóközpont legyen, a negyedik helyre pedig a gyerekért autózzunk az iskolába. Olyan városokat kell létrehoznunk, ahol a napi szükségletek legnagyobb része kielégíthető gyalogos, kerékpáros vagy rollertávolságban. A nemzetközi kereskedelmet is át kell alakítani, az élelmiszer-ellátásnak a jövőben sokkal jobban a helyi gazdaságra kell épülnie.
A magyar kormány éppen most fogadott el klímastratégiát. Magyarország Nobel-díjas klímakutatójaként részt vett-e annak kidolgozásában?
Nem. Igaz, voltak egyeztetések egy olyan bizottsággal is, amelynek én meghívott tagja vagyok. Sajnos az ülések időzítése olyan szerencsétlenül alakult, hogy azokra nem tudtam elmenni.
Azt hittem, hogy ha valakit, hát Önt biztosan bevonták ebbe a munkába.
Ha a munkába nem is, de az egyeztetésbe igen. Most nagyon nehéz minden kelet-közép-európai kormány dolga, mert az EU számára rengeteg dokumentumot kellett kidolgozni egyszerre, így azok rohanásban készültek. De nyilván megpróbáltak mindent beleadni. Talán akkor lehetett volna még szélesebb a konzultáció, ha lett volna több idő és több emberi erőforrás.”