„Ha Ursula von der Leyennek köszönhetően hivatalból bejön a Green New Deal Europe, semmilyen erőfeszítés nem fog történni egy jobb, értelmesebb és emberibb világrend felé. Akinek menekültpapír lesz a kezében, annak igényei elméletben máris ki lesznek elégítve. Az éghajlat itt enyhe, a táj változatos, remek konyha és kitűnő italok várják a vándorokat. Európában szabad gondolkodni, sőt írni, olvasni és beszélni is lehet. Aztán hümmöghetünk, hogy a Harz IV.-en, a német lét legalacsonyabb szintjén élő állampolgárnak harmadannyi pénz jut étkezésre, mint egy migránsnak.
Ki fordította meg az órát? Mire jó ez az államdarwinizmus a migránsokkal? Jobb, bal, zöldek, mindegyikükből feltartóztathatatlanul árad a vágy a nagy összeomlásra, nem véletlen, hogy a történészek a múlt fényeit a hanyatló római birodalomtól kölcsönzik. Houellebecq kritikája az iszlám szabadság vágyáról profetikus: az író szerint beprogramozva, az is csak katasztrófával végződhet. A karácsonyi vásárokat nézve soha nem volt ilyen gyötrő a modern élet tárgyai s kínálatai iránti vágy, mint most: a legőrültebb divat sem hat őrülten. (A pénz és az etikai fogalmak uralma között már csak az írástudók keresik a harmóniát.)