A mostani és egy másik, ódon karácsony

„Ha Ursula von der Leyennek köszönhetően hivatalból bejön a Green New Deal Europe, semmilyen erőfeszítés nem fog történni egy jobb, értelmesebb és emberibb világrend felé. Akinek menekültpapír lesz a kezében, annak igényei elméletben máris ki lesznek elégítve. Az éghajlat itt enyhe, a táj változatos, remek konyha és kitűnő italok várják a vándorokat. Európában szabad gondolkodni, sőt írni, olvasni és beszélni is lehet. Aztán hümmöghetünk, hogy a Harz IV.-en, a német lét legalacsonyabb szintjén élő állampolgárnak harmadannyi pénz jut étkezésre, mint egy migránsnak.

Ki fordította meg az órát? Mire jó ez az államdarwinizmus a migránsokkal? Jobb, bal, zöldek, mindegyikükből feltartóztathatatlanul árad a vágy a nagy összeomlásra, nem véletlen, hogy a történészek a múlt fényeit a hanyatló római birodalomtól kölcsönzik. Houellebecq kritikája az iszlám szabadság vágyáról profetikus: az író szerint beprogramozva, az is csak katasztrófával végződhet. A karácsonyi vásárokat nézve soha nem volt ilyen gyötrő a modern élet tárgyai s kínálatai iránti vágy, mint most: a legőrültebb divat sem hat őrülten. (A pénz és az etikai fogalmak uralma között már csak az írástudók keresik a harmóniát.)

Ilyenkor,  karácsonykor elő szoktam venni édesanyám naplóját a háború utolsó hónapjaiból. Menekültünk Kassáról – amely körül kezdett bezárulni a Vörös Hadsereg gyűrűje –, de 1944 karácsonyán a tátrai szállodában még az előírt szabályok szerint este, vacsora után csengetett a Jézuska, és magára maradt édesanyámnak „… a gyermeklélek meghatott, halk lelkesedése mindent pótolt, s erőt adott a további küzdelemhez, hogy egykor majd ismét boldog, nagy családi körben ülhessük meg a szeretet ünnepét.”

A csengettyű várása, a leselkedő krampuszok és angyalok, végül a karácsonyfa a kis Jézussal és ajándékaival életem végéig elkísér. Hivatalosan az ötvenes években aztán sokat duruzsolták a fülünkbe még a tanáraink is, milyen károsak, polgári csökevények is a karácsonyi szokások, tiltották a betlehemezést, és a hittannal együtt száműzték a kicsi Jézust. Lelkük rajta. Egy elvarázsolt kastélyból üldöztek ki.”