„Október 13-án az önkormányzati választásokon a választópolgárok a XV. kerületben mind a 14 egyéni körzetben a Mindenki a Tizenötödikért frakció tagjainak adtak bizalmat és felhatalmazást. Ezen felül engem választottak polgármesternek, nem kis különbséggel.
A törvény általi kötelezettségnek eleget téve, külön díjazás nélkül, polgármesterként tagja vagyok a Fővárosi Közgyűlésnek. Ott is bizottságokban folyik a munka, és ott is a bizottsági elnököt a képviselők közül választják. Ennek kapcsán választott meg a Közgyűlés a Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság elnökének, valamint 2 másik bizottság tagjának. A XV. kerületet nem akarom és nem is hagyom el, nem hagyom magára, ettől függetlenül. Három megbízható, nagy munkabírású alpolgármester segíti a munkámat a kerületben, ami nem azt jelenti, hogy minden feladatot rájuk tolok. A kerületet én irányítom.
A kerületi Képviselő-testület 16 igen szavazattal, minősített többségnél jóval nagyobb arányban, elfogadta a bizottsági struktúrát és a személyeket, akik a bizottságokban dolgozni fognak. És igen, több más személy mellett az előterjesztésben szerepelt és elfogadást is nyert, hogy a fiam, Mihály Gergő, a Népjóléti Bizottság külsős tagja legyen. Nem azért, mert a fiam, hanem azért, amit eddigi kerületi munkája alapján más is alkalmasnak tartotta és tartja erre a feladatra. Jelenleg szociális munkásnak tanul az ELTE-n. Hosszú évek óta dolgozott a Gyermek - és Ifjúsági Önkormányzat polgármestereként. Rendszeresen részt vett kerületi eseményeken, szervezett ilyeneket. És igen, ő is tiszteletdíjat kap a bizottsági munkájáért, mint a többi külsős bizottsági tag, bruttó 200 ezer forintot, ami nettó 133 ezer.
Amennyiben a munkáját nem megfelelően végzi, ugyanúgy visszahívható lesz, mint bármely más külsős bizottsági tag.
Ami a családomat illeti: köszönök nekik mindent! Mindig kiálltak mellettem a szüleim, a férjem. Sokat segítettek és segítenek most is. Legyen az kampány vagy éppen itthoni teendők. És igen, ők is ott vannak kerületi rendezvényeken és ez a továbbiakban is így lesz. Nem szégyellnek, sőt talán mondhatom, büszkék rám.