Klímaváltozás és az atomenergia

„A modern ipari társadalomnak óriási energiaszükséglete van, ezért energiát kell „termelnie”; pontosabban a természetben található ún. primer  energiahordozókból (szén, urán, víz) könnyebben felhasználható ún. szekunder energiahordozókat (elektromos áram, benzin, hidrogén) kell készíteni. Korlátozzuk a figyelmünket a legfontosabb három primer energiahordozóra: a fosszilis tüzelőanyagokra, az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra. Sajnos az energiatermelés mindhárom formájának súlyos veszélyei, kockázatai és hiányosságai vannak.

1. Fosszilis tüzelőanyagok

A  fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) ősi növények és állatok évmilliók óta a föld mélyén rejtőző maradványaiból képződtek. A kőszenet ipari méretekben kb. 400 éve, a kőolajat úgy 100 éve használjuk. A fosszilis energiahordozóknak sok előnye van: könnyen és vesztesség nélkül hordozható, lokálisan biztonságos, folyamatos energiatermelésre képes. Ezért gyorsan elterjedt a világban.

Sajnos a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során üvegházhatású gázok, elsősorban szén-dioxid (CO2) keletkezik. Az ipari forradalom kezdete óta a légkör szén-dioxid tartalma: 280 ppm-ről 400 ppm fölé emelkedett. A világ szén-dioxid-kibocsátása némi stagnálás után 2018-ban ismét növekedett, sőt rekordot ért el(link is external). A korábban kibocsátott CO2 jelentős része is még a légkörben kering, ugyanis a molekula lebomlási ideje 50 és 200 év között van. A tudósok között széleskörű konszenzus van abban, hogy a klímaváltozás (éghajlatváltozás) oka a fosszilis energiahordozók elégetésének.”