A parlament a falra ment

„Mert a tekintély, az szent. A miniszterelnök a hely ünnepélyes hangulatát tisztelve kíván a válasz helyett boldog karácsonyt a kérdezőnek, hű Matolcsyja pedig áldott ádventet. Megjegyzem, ő nyert. A főnöke törököt fogott ezzel a karácsonyozással. (Nyugalom, nem Erdoganról van szó, nem ő jön, ne tessék az útlezárásokra összekészíteni a kétnapi hideg élelmet.) »Ádvent« nevű ellenzéki politikus viszont azóta sincsen, ez a Matolcsy tud valamit, nem csak a forint árfolyamát rontani.

Nincs is bajom mással, mint a törvényjavaslat címével. Miért nem lehet magyarul megmondani, hogy a felségsértés tilalmáról van szó, és punktum? Ez már bejáratott a magyar történelemben, Rákóczit, Martinovicsékat, Kossuthot, Wesselényit, az aradi tizenhármat is ezzel vádolták. Ehhez képest nagyon is szelídek az új rendelkezések: kitiltás az ülésekről, milliós pénzbüntetés, és – ami a legcifrább – a közintézményekbe sem lehet csak úgy bemenni a minket képviselőknek, mi közünk hozzá, mi folyik ott! Majd ha előbb eltüntették a kellemetlen nyomokat és az árulkodni akarókat. De mi ez az egykori kerékbe töréshez képest?! Gondoljunk Zách Feliciánra, annak még a bűntelen fiát is ló farkához kötözték, lányát, vejét kivégezték, másiknak, a híresen szépnek orrát-ajkát levágták. Hát hol vagyunk ettől, az ellenzék mégis úgy sipákol, mintha nyúznák! A vérszomjas Tordai Bence, ez az új Zách Felicián, Kocsis Máté szerint még a liftben is kritizálja a védtelen fideszes képviselőket. A liftben! Ahonnan elfutni sem lehet. Hát hová jutottunk?!

Megérett a helyzet a felségsértés büntetési tételeinek kiszabására. Hogy ki a legfőbb felség, azt mindenki tudja. Talán az ő kedvét is keresi a tervezet azzal, hogy a hozzászólásokban »indokolatlanul mást ismételni« büntetendő. Elég kínos volt, amikor régi szövegeinek idézésével folyton a miniszterelnök szemére hányták, hogy most épp az ellenkezőjét csinálja. De új kategória a »zavaró közbeszólás« is (mostantól nincs »Térdre, imához!«, még jó, hogy ez már egy másik párt). A felség fénye átsugárzik az alkirályokra, főleg a házelnökre is. Az milyen, hogy aki az ülésvezetést bírálja, attól azonnal megvonhatják a felszólalási jogot? Esküszöm, jobb, mint a pápai tévedhetetlenség.”