Nem csak az állam lehet zsarnok, hanem az a tömeg is, amely meg van győződve arról, hogy abszolút igazságok birtokosa.
„Az amerikai demokrata elnökjelölt-aspiránsok múlt héten egy LMBT rendezvényen vettek részt, ahol a közösséget érintő kérdésekre válaszoltak. Az egyik aspiráns, a texasi Beto o’Rourke kijelentette, hogy elvenné azoknak a keresztény intézményeknek az adómentességét, akik nem támogatják a melegházasságot, mire a nézőtéren tapsvihar tört ki. A közelmúltban pedig az Egyesült Királyságban született egy bírósági ítélet, amely szerint a Bibliába vetett hit sérti a transzneműek méltóságát és jogait. Mindkét esetben alapvetően a szólásszabadságról, és a lelkiismereti szabadság korlátozásáról van szó.
Az Egyesült Királyságban a vádlott egy orvos volt, aki egy magát nőként meghatározó, biológiai férfit nem volt hajlandó nőnek nevezni. Az, hogy ez az ügy a bíróság elé került és ott a bíró explicite a Bibliát idézve döntött az orvos ellen, azt jelzi, hogy a politikai korrektség már nem pusztán ostoba, belterjes egyetemi vitákról szól, hanem komolyan fenyegeti azokat a klasszikus szabadságjogokat, amelyeket eddig mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államokban magától értetődőnek tartottak.
Még mindig vannak, akik azt állítják, hogy ez a vita az elfogadásról szól. Szerintük a társadalmi progresszió része, hogy mindenki támogatja a sokszínűséget. Igen ám, de az elfogadás lényege az önkéntesség. Abban a pillanatban, hogy kötelezővé válik, azt már kényszerítésnek nevezzük. Főleg, mivel a mai elfogadás már nem az »élni és élni hagyni« elvén nyugszik, hanem azt követeli az emberektől, hogy olyan dolgokat tartsanak helyesnek és jónak, amelyek szembe állnak az értékrendjükkel.”