Döbbenetes javaslattal állt elő a Bloomberg: újabb módszerrel vennének el támogatásokat Magyarországtól
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A 30 éves rendszerváltoztatás Fekete Füzete.
„Egy társadalom az emberek túlnyomó többségének szemében annyit ér, amennyit életszínvonalban, életminőségben, szociális és közbiztonságban nyújt. A tudatosabbak a kulturális és erkölcsi értékek kibontakoztatásának is nagy fontosságot tulajdonítanak. A Rendszerváltoztatás Fekete Füzetében éppen a szociális és kulturális szempontok szerint hasonlítom össze a szocializmus építésének (még nem volt szocializmus) majdnem 3 évtizedes szakasza (1960-1989) társadalmi teljesítményét a kapitalista restauráció 30 éves korszakával (1990-2019). Erre lehetőséget adnak a Központi Statisztikai Hivatal közel 60 évet átfogó statisztikai táblázatai is.
A tények feketén-fehéren bizonyítják, hogy a közösségibb társadalom építésének korszaka lényegesen sikeresebb volt a gazdasági növekedést, munkalehetőségeket, lakossági jövedelmeket, fogyasztást, élelmezést, kulturálódást és más mutatókat tekintve. Szemezgetve a Fekete Füzetben, vegyük első példaként a munkalehetőségeket! A kormányzat mostanában szemrebbenés nélkül azt meri állítani, hogy csúcson van a foglalkoztatás. Hihetetlen, hogy a Gazdasági Minisztériumban nem szakadnak le a csillárok! Hiszen ma kb. 700 ezerrel kevesebb munkahely van Magyarországon, mint 1989-ben.
A »szocialista« korszak három évtizede alatt a GDP átlagos növekedési üteme több mint háromszor gyorsabb volt, mint az újkapitalista korszak 28 éve alatt. Ha a 1993-as mélyponttól nézzük, akkor is közel kétszer olyan gyors volt a GDP bővülése a Kádár-korszakban, mint a félperifériás kapitalizmusban. A szocializmus 29 éve alatt az egy főre jutó reáljövedelem és lakossági fogyasztás egyaránt 2,5-szeresére (150%-kal) emelkedett. Ezzel szemben a kapitalizmus 28 éve alatt a lakosság reáljövedelme csupán 30%-kal, fogyasztása 37%-kal nőtt. Tehát a szocializmus idején (1960-1989) a lakosság reáljövedelme 5-ször, a lakosság fogyasztása közel négyszer gyorsabban emelkedett, mint a rendszerváltás utáni közel három évtized alatt (1990-2017).”