Hazánk eddig példaértékűen oldotta meg a demográfiai változásokból fakadó problémákat. Interjú.
„Tehát nem kell összeroppannunk, sem megijednünk a nagylétszámú generációk nyugdíjba vonulásától?
Komoly gazdasági növekedés, jelentősen nagyobb foglalkoztatás, csökkenő adó és járulékkulcsok, illetve erősen javuló adóbeszedési hatékonyság mellett hazánk eddig példaértékűen oldotta meg a demográfiai változásokból fakadó problémákat.
Ehhez az aggodalmaskodók bizonyítani vélték az igazukat, mert a véleményét látszólagosan alátámasztó adatsort jelentetett meg a KSH legújabb fenntarthatóságról szóló kiadványa. Közölték, hogy az úgynevezett »teljes eltartottsági ráta« növekedni kezdett, a 2007-es minimális 45,2 százalékos szintről mostanra már 50 százalék körülire emelkedett, s 2062-re fogja elérni a maximumát, 79 százalékot. Ez a mutatónk most is az EU 7. legalacsonyabbja, kevesebb, mint a tagállamok átlaga, s az előrejelzésekből 2060-ra a tagállami átlag is 76,6 százalékra várható.
Ez teljesen ellentmond az előzőkben bemutatottaknak, vagy mégsem?
A számok mögé kell néznünk ahhoz, hogy észre vegyük, a demográfusok nem a köznyelvi értelemben használják a »teljes eltartottsági ráta« kifejezést. Számukra ez a mutató azt jelenti, hogy mennyi a népességből a 15 évesnél fiatalabb és a 65 évesnél idősebbek aránya a foglalkoztatás szempontjából leginkább releváns korcsoporthoz, a 15-64 évesekhez viszonyítva. Tehát a mutató növekedése azt jelenti, hogy most a 15-64 éves korúak létszámának közel fele az, aki fiatalabb vagy idősebb náluk. 2062-re a 15-64 évesek száma jelentősen csökken, a 65 felettieké pedig nem csökken ilyen mértékben, ezért az arány meg fogja közelíteni a 80 százalékot. Mivel azonban a 15-64 évesek nem mind dolgoznak, ezért ha a valóban eltartottak arányára vagyunk kíváncsiak, akkor a fiatalok és a 65 felettiek számához hozzá kell számítani a 15-64 éves nem foglalkoztatottakat – munkanélkülieket és inaktívakat – is.
Milyen tendencia figyelhető meg ezen a téren?
Kiszámoltuk, hogy 2010-ben a teljes népesség 62,3 százalékát kellett valamilyen módon eltartani, 2019-ben már csupán 53,7 százalékát, s ha a KSH által megadott korcsoporti arányt átalakítjuk – feltételezve, hogy a foglalkoztatási értékeink a mai szinten maradnak – akkor is 60,8 százalékot kell majd eltartanunk. Ha pedig a foglalkoztatási rátánkat a mai cseh vagy német szintre, 75 százalékra emeljük, akkor ebben az időszakban is 58 százakékra emelkedik majd csupán az eltartottak valós aránya.
Mindez úgy valósítható meg, ha a 15-64 éves korcsoportban tovább csökkentjük az inaktívak arányát mind a nők, mind az 55-64 illetve a 15-24 évesek között, és nem riadunk meg a további hatékonyság növelő intézkedésektől. A versenyszférában is vannak még tartalékok, amit csak nagy odafigyeléssel és az üzleti innovációban a mostaninál is több aktív vállalkozással tudunk aktivizálni.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
A nyugdíjak emelését a kormány 2026-ban is tovább folytatja: januárban 3,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
