A fogyasztásunk valódi szükségleteinkhez alakítása politikai tett is egyben.
„Az ijedség elkerülése végett továbbra sem arról van szó, hogy egyéni áldozatvállalások túlértékelésével, az egyén felé támasztott irreális elvárásokkal szeretné(n)k elterelni a figyelmet például az olajipari szereplők felelősségéről, nem gondoljuk, hogy a fenti felsorolás kivételt nem tűrő betartása megvalósítható, és hogy önmagában értelme volna. Inkább azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a valós és konstruált szükségleteink közötti különbség felismerése nemcsak egyéni szinten felszabadító, hanem gyakorlatainkkal ráhatással lehetünk a környezetünkben uralkodó szemléletre, és a fogyasztásunk valódi szükségleteinkhez alakítása a korábban vázoltak értelmében politikai tett is egyben.
Külön fontos figyelembe venni azt a szempontot is, hogy ha már helyi megoldásokról beszélünk, az általunk ismert és mindenütt sulykolt látványos pazarlás mint tömegéletmód csak az elmúlt évtizedekben jelent meg a régióban. A nemfogyasztás és nemnövekedés gondolata ilyesformán nem újkeletű szemlélet például Magyarországon vagy akár a régióban, hiszen az államszocializmus diktatórikus gazdasági berendezkedése mellett az egyetlen túlélési stratégia a beosztás, a javítható javítása és a tulajdonolt dolgok megbecsülése – meg persze a maszekolás – volt. Nyilvánvalóan nem sírandó vissza a szűkösség és hiány tapasztalata, ahol akár az alapszükségletek kielégítése is kérdéses. Azonban szembe kell néznünk azzal, hogy a klímahelyzet válságállapotot jelent már most is a Föld bizonyos pontjain, a vízellátás hiányával fenyeget Európa egyes országaiban is. A szűkösség és hiány pedig könnyebben átvészelhető, ha tudjuk, mihez kezdhetünk a minket ideig-óráig még körülvevő erőforrásainkkal.
Az újrahasznosítás és fogyasztáscsökkentés szemlélete tehát nemcsak a környezeti hatások miatt bírhat jelentőséggel, hanem az egyéni, közösségi túlélés záloga is, hogy képesek vagyunk reagálni a körülményeink drasztikus változásaira. A fogyasztásunk valós szükségleteinkhez és a hosszú távon elérhető javakhoz alakítása pedig nemcsak felszabadító, de végső soron közelebb visz az emberibb léptékek szerinti teljesebb élethez.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
