Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A klímára hivatkozva erőszakolja meg a nyelvet a hazai zöldmozgalom, a Greenpeace szerint ötven mindenhez értő értelmiségi aláírása pedig már széleskörű társadalmi összefogás.
„50-nél több közéleti személy követel klímavédelmet Magyarországnak! Az akadémikustól neves tudósokon át a környezetvédelem iránt elkötelezett művészekig húzódó lista sosem látott társadalmi összefogásról tanúskodik – írja a Facebookon a Greenpeace Magyarország, amely közli a klímavédelmet követelők listáját.” Ezt meg az Index írja így.
Aztán: „Olyan neveket találunk, mint Beer Miklós nyugalmazott megyéspüspök, Csányi Vilmos, Veiszer Alinda, Ürge-Vorsatz Diána, Pálinkás József.”
Sajnos az aláírók teljes listáját nem tudtam megtekinteni, mivel az indexes hírverés vélhetően lefagyasztotta a Greenpeace oldalát.
Na de. Először is a zöldek felszólították a sajtót, hogy a klímaváltozás helyett a klímaösszeomlás és klímasztrájk szavakat használják. Csakhogy mindkettő épp annyira értelmetlen, mint a „klímaszkeptikus” – értem én, hogy utóbbi a klímaváltozással kapcsolatban szkeptikusokat jelenti, mintegy rövidítésként, de magával a klíma létével kapcsolatban ki lenne szkeptikus? Ez a baj a másik két kifejezéssel is: ha a klíma összeomlik, akkor volt klíma, nincs klíma. Hogy a klíma hogy tud sztrájkolni, azt aztán meg végképp nem értem. Hacsaknem a klímaberendezések összeomlásáról és sztrájkjáról van szó. De érzem, hogy nem.
Nos, ez az aláírósdi is ilyen: értem, hogy nyomásgyakorlás, meg akármi, de most komolyan, Veiszer Alinda, Villám Géza, Kemény Zsófi, Molnár 'noÁr' Áron és Závada Péter mióta tekintélyek, szakemberek klímaügyben? Vagy ők mindenhez értő értelmiségiek és nagybetűs művészek?
Nincs is jobb, mint mikor ismert személyiségek egy aláírással letudják a klímaaktivizmust! Egy műsorvezető, egy harmadrangú repper meg egy író, akik tudják a tutit a világ minden ügyében!
Ja, és a legjobb, hogy az ötven aláíró „sosem látott társadalmi összefogásról tanúskodik” – mint a korábbi harminc év összes hasonló aláírós akciója, kezdve a Demokratikus Chartától. Újabb nyelvi abúzus.
Ötven ember és a „sosem látott társadalmi összefogás” – mire nem képes pár aláírás!